Tax News (HU) - Számvitel – Hogyan kell elszámolni a különböző engedményeket?

Az engedmények számviteli elszámolása az engedmények típusától függően változik. A következőkben egy rövid áttekintést szeretnénk nyújtani a témával kapcsolatban.

Az engedmény nyújtása történhet a teljesítéskor és utólag.

Teljesítéskor nyújtott engedmény

Teljesítéskor nyújtott engedményről akkor beszélünk, amikor az árengedmény összege a teljesítéskor már ismert, így az a számlában feltüntethető, nincs szükség utólagos elszámolásra. A számlában adott engedmény összegét az értékesítés nettó árbevételében nem lehet figyelembe venni, azaz csökkenteni kell vele az árbevételt. A kiállított számlában az engedménnyel csökkentett eladási ár képezi a fizetendő áfa alapját, és ez a nettó ár lesz az értékesítés nettó árbevétele is. Ilyen például az üzletpolitikai célú árengedmény.

Utólag adott engedmény

A teljesítést követően adott engedménynél a teljesítéskor kibocsátott számla az engedmény nélküli összeget tartalmazza. Az ügylet résztvevői szerződésben, megállapodásban rögzítik, az engedmény feltételeit és mértékét. Kétféle utólagos elszámolás lehetséges: számlában adott engedmény és nem számlázott engedmény.

•  Számlában adott engedménynél helyesbítő számlát kell kiállítani az eredeti teljesítési időpontra. Az áfa alapja csökken és az értékesítés nettó árbevételét is csökkenteni kell az engedmény (áfát nem tartalmazó) összegével. A számlát befogadó az eredeti teljesítési időpontra a bekerülési érték csökkentéseként könyveli a helyesbítő számlát.
•  Számla nélküli elszámolás is választható. A nem számlázott engedmények szerződés szerinti értéke egyéb ráfordításnak minősül, amelyet az egyéb kötelezettségekkel szemben kell elszámolni. A számla befogadójánál ez egyéb bevételt jelent az egyéb követelésekkel szemben.

A fizetési határidőhöz kötött utólagos engedmény (szkontó) is kétféle módszerrel történhet. Lehet számlában adott engedmény. Ebben az esetben a helyesbítő számlát a már említett módon kell kiállítani. Számla nélküli elszámolásnál a szerződésben meghatározott ellenérték 3%-át meg nem haladó engedmény összegét a nyújtónál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, a befogadónál pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni. Az engedmény fennmaradó része elengedett követelésnek minősül, amit rendkívüli ráfordításként kell kezelni. A befogadónál ezt az összeget elengedett kötelezettségként a rendkívüli bevételek között kell nyilvántartani. A rendkívüli ráfordításként elszámolt elengedett követelés növeli a társasági adó alapját, kivéve, ha magánszemélynek vagy nem kapcsolt vállalkozásnak nyújtják.