Tax News (HU) - Számviteli változások - 2016

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. A 2016. üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően a 2013/34/EU Irányelv hazai szabályozásba való átültetésének kötelezettsége indokolja.

Fogalmi változások

Az eddigi szabályozás szerinti bontás két csoportot különböztetett meg, a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások csoportját. A 2016. üzleti évtől három csoportot kell elkülönítetten kimutatni, a harmadik csoport a „jelentős tulajdoni részesedések” lesz. A számviteli törvénybe a következő új fogalmak kerültek be, melyekre eddig is volt utalás a törvényben, de hiányzott a pontos definíció:

• Jelentős tulajdoni részesedésnek minősül más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa; és amely részesedés mértéke a 20%-ot meghaladja.
• Mértékadó befolyást gyakorlónak minősül az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20%-ával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik.

Módosuló fogalmak:

• Társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – társaság, ahol az anya vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata (a fent ismertetett) jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a társaság üzleti és pénzügyi politikájára.
• Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik (a fent ismertetett) jelentős részesedéssel és nem leányvállalat, közös vezetési és társult vállalkozás.

Az új fogalom (jelentős tulajdoni részesedés) megjelenése miatt a következő csoportokban jelennek meg új mérlegtételek: befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok, és kötelezettségek.

Az eredménykimutatás „B” változata (kétoldalas változat) nem alkalmazható a 2016-tól kezdődő üzleti évekre vonatkozóan.

Az eredménykimutatás néhány sorának elnevezése megváltozik.

Az eredménykimutatásban megszűnik a rendkívüli eredmény kategória, tételei az egyéb bevételekben, ráfordításokban, illetve a pénzügyi eredmény tételei között jelennek meg.

Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, mert változnak az osztalékfizetés szabályai. Az eredménykimutatás az adózott eredmény kategóriánál ér véget és ez az eredmény kerül be a saját tőkébe.

A beszámolókat érintő változások

Változnak az egyes beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok.

Egyszerűsített éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készíthet, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg az 1.200 millió forintot;
• az éves nettó árbevétel a 2.400 millió forintot;
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Korábban a határ mérlegfőösszegnél 500 millió forint, az éves nettó árbevétel pedig 1.000 millió forint volt, a létszámhatár nem változott.

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg az 6.000 millió forintot;
• az éves nettó árbevétel a 12.000 millió forintot;
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt.

Korábbi szabályozás alapján a határ a mérlegfőösszegnél 5.400 millió forint, az éves nettó árbevételnél 8.000 millió forint volt, a létszámhatár nem változott.

Osztalékfizetéssel kapcsolatos módosítások

Az osztalékról szóló döntés évében kell elszámolni a kapott és a fizetendő osztalékot. Az új rendelkezést először a 2016. évben induló üzleti évre vonatkozó döntésre kell alkalmazni. A korábbi szabályozás szerint az osztalék összege annak az évnek a beszámolójában jelent meg, amelyik évre az osztalékot jóváhagyták.

Negatív eredménytartalék esetében nincs lehetőség osztalékfizetésre, csak akkor, ha az előző üzleti év pozitív adózott eredményének összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét, illetve figyelembe lehet venni a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig kapott osztalékot.

Amennyiben a pozitív tőketartalékból az előző üzleti év zárása előtt (a legfőbb szerv határozata alapján) ellentételezik a negatív eredménytartalékot, akkor az előző üzleti év adózott eredménye (és a kapott osztalék) kifizethető osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a kifizetés után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

A kiegészítő mellékletet érintő változások

Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalmát a törvény taxatív módon felsorolja.

Meghatározza a törvény a bemutatásra kerülő információk kötelező sorrendjét. A rendkívüli tételek megszűnése miatt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, ráfordítások és költségek összegét, jellegét.

Bemutatandók

• az értékpapír elszámolások során az egymással szemben nettó módon elszámolt tételek bruttó adatai;
• az igénybe vett szolgáltatások jelentős tételei;
• a társasági adó kiszámítását befolyásoló értékelési hatások, átmeneti hatás esetén a jövőbeni hatások is;
• tőkeműveletekhez, az átalakuláshoz kapcsolódó tételek.

Egyéb változások

Módosul az üzleti vagy cégérték számviteli kezelése. 2016-tól már nem lehetséges üzleti vagy cégértéket kimutatni – függetlenül attól, hogy pozitív vagy negatív az összeg – akkor, ha egy vállalkozó egy gazdasági társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjainak legalább 75%-át megszerzi (minősített többség). A részesedés értéke a vételár lesz.

A 2016. üzleti évtől az üzleti vagy cégértéket legalább 5, de legfeljebb 10 év alatt kell leírni, amennyiben a hasznos élettartam nem becsülhető meg. Az elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírására nem lesz lehetőség. A 2016. évi nyitáskor a meglévő részesedés értékét kell módosítani a szabályozás változása miatt kivezetendő üzleti vagy cégértékkel.

Fontos kiemelni, hogy az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adatait már a módosított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni.

IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő bevezetése

Egyedi beszámolóját az IFRS szerint állíthatja össze 2016. január 1-jétől az a vállalkozó:

• amelynek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák,
• amelyek közvetlen vagy közvetett anyavállalata konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze,
• azok a vállalkozók, amelyek a koncessziós törvény alapján koncesszióköteles tevékenységet végez, koncessziós szerződést köt, vagy a törvény alapján koncessziós társaságnak minősül.

2017. január 1-től kötelezően kell alkalmazniuk az IFRS-eket egyedi beszámolási célokra, azoknak a vállalkozásoknak, amelyek értékpapírjait az EGT bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, valamint a hitelintézeteknek és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásoknak. Kivétel a számviteli törvény szerint meghatározott kisebb méretű hitelintézetek,a szövetkezeti hitelintézetek és a azok az egyéb hitelintézetek,amelyek részt vesznek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában (ezeknél az intézeteknél 2018. január 1.-én áll be a kötelezettség).

2017. január 1.-től választható az IFRS-ek szerinti egyedi beszámoló készítés a biztosítók (kivéve a szolvencia II. szabályozás alá nem tartozó biztosító egyesületek), az MNB felügyelete alá tartozó előzőekben nem említett intézmények (kivéve pénztárak), az előzőekben nem említett, könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társaságok számára.

Az IFRS-ek alkalmazására való átállás szándékát 90 nappal az áttérést megelőzően be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatalhoz, valamint ha az érintett a MNB felügyelet alá is tartozik, akkor az MNB felé is. Az áttérésről szóló bejelentést megelőzően az áttérni szándékozó IFRS-ek alkalmazására vonatkozó felkészültségét IFRS-minősítéssel rendelkező könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek vizsgálnia kell, amiről könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani.