Tax News (HU) - Ptk. – kötelező felszámítani a késedelmi kamatot?

A módosításra a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU parlamenti és tanács irányelv alapján került sor. Az új előírásokat a 2013. március 16-ától megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

A fizetési késedelem – a felek eltérő megállapodása hiányában – a fizetési felszólítás (számla) kézhezvételétől számított 30 napon belül áll be. Meghatározott esetekben a 30 napos időtartamot azonban a teljesítéstől kell számítani:

• ha a fizetési felszólítás (számla) kézhezvétele megelőzte a teljesítést,
• ha nem lehet megállapítani a fizetési felszólítás (számla) kézhezvételének időpontját, vagy
• ha a kötelezettnek fizetési felszólítás (számla) bevárása nélkül kell teljesítenie a fizetési kötelezettségét.

30 napnál hosszabb, de legfeljebb 60 napos fizetési határidő is kiköthető.

Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat a fizetési határidőt követő naptól (a késedelem beálltától) esedékes. A késedelmi kamat mértéke emelkedett. A kamat számításánál a késedelemmel érintett naptári félév első napján (és nem a késedelmet megelőző naptári félév utolsó napján) érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal (korábban 7 százalékponttal) növelt értékét kell figyelembe venni. A késedelmi kamatot kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettet kötbér terheli.

Új jogintézmény a behajtási költségátalány, amely a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megtérítését jelenti.

• Fizetési késedelem esetén a kötelezett ilyen jogcímen legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeget köteles a jogosultnak fizetni. Az átváltásnál a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos MNB deviza- középárfolyamot kell alkalmazni.
• A behajtási költségátalány összege minden esetben jár, akkor is, ha a jogosultnál behajtási költségek fel sem merültek. Teljesítése nem mentesít a késedelem miatti egyéb kötelezettségek alól (pl.: késedelmi kamat), a kártérítés összegébe azonban beleszámít. A behajtási költségátalányt kizáró vagy mérséklő szerződés semmis.
• A behajtási költségátalányról – a késedelmi kamathoz hasonlóan – miután áfa fizetései kötelezettséggel nem jár, számlát nem kell kiállítani, de számviteli bizonylatra szükség van.
• A számvitelben a kötelezettnél a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként kell kimutatni. A jogosultnál egyéb bevételként kell elszámolni, de csak akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént a pénzügyi rendezés is.

Elengedés

A Ptk. nem tiltja, hogy a jogosult lemondjon a késedelmi kamatról, behajtási költségátalányról. Szakmai vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a késedelmi kamatról, behajtási költségátalányról történő lemondás elengedett követelésnek minősül-e, és emiatt társasági adó és illetékfizetési kötelezettség keletkezik-e az „elengedőnél”.

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalosan még nem publikált álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy elengedést csak akkor kell elszámolni, ha a követelést korábban már elszámolták, kimutatták a könyvekben. Tekintettel arra, hogy késedelmi kamatot, behajtási költségátalányt csak akkor kell kimutatni, ha azt pénzügyileg rendezték, így ha a gazdálkodó ezt nem is követeli, akkor számvitelileg és adójogilag nincs mit elengedni, függetlenül attól, hogy ez a Ptk. szerint járna.

Egyébiránt a szakmai érdekképviseletek már lobbiznak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban azért, hogy a kötelező felszámítási szabályt töröljék a jogszabályból és csak egy felszámítási lehetőség legyen, ahogy az eredeti Uniós irányelvben is szerepel.