Tax News (HU): Helyi iparűzési adó és áfa – Mikor közvetített szolgáltatás a közvetített szolgáltatás?

A vállalkozásoknál sokszor merülnek fel olyan szolgáltatások, amelyeket a vállalkozás továbbszámláz, átterhel vevőinek, vagy a cégcsoporton belüli más társaságnak. Az ilyen szolgáltatásokra speciális szabályok vonatkoznak, amelyek bár nem új keletűek, a gyakorlatban mégis sok félreértéshez, hibához vezetnek. Ezért fontosnak tartjuk összefoglalni, mire érdemes odafigyelni ezen a téren.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó mértéke településenként változó, jelenleg maximum 2% lehet. Szektortól függően mégis jelentős terhelést jelenthet a vállalkozásoknak ez az adónem, mivel az adó alapja a nettó árbevételből indul ki, amely csak az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és az igénybe vett szolgáltatások egy korlátozott körével csökkenthető.

A helyi iparűzési adó alapjának számításánál főszabályként nem vonhatóak le a nettó árbevételből a vállalkozás által igénybe vett szolgáltatások. Kivételt képzenek a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések költségei, valamint egyes K+F és jogdíj költségek.

Alvállalkozói szolgáltatásként csak olyan szolgáltatás költsége érvényesíthető az adóalapnál, amelynél a vállalkozás a megrendelővel és alvállalkozójával is a Polgári Törvénykönyv szerinti – írásos – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ez olyan szolgáltatást jelent, amely valamely eredmény létrehozására irányul (pl. tervezés, gyártás, átalakítás, szerelés, üzembe helyezés, javítás). Ilyen jogcímen ezért nem vonhatóak le az adóalapból a tipikusan megbízásos ügyletek költségei (pl. tanácsadás, üzletkötési-ügynöki szolgáltatások, raktározás, adminisztrációs költségek). Csökkenthető az adóalap az új lakás előállításához igénybe vett alvállalkozói szolgáltatással is (ahol tehát a megrendelővel nem vállalkozási szerződés, hanem pl. adásvételi szerződés áll fenn).

Az egyéb igénybe vett szolgáltatások – amelyek nem esnek a K+F és jogdíj kategóriái alá – csak akkor csökkenthetik a helyi iparűzési adó alapját, ha közvetített (továbbszámlázott) szolgáltatásnak minősíthetőek. Ide tartozik az adóalany által saját nevében vásárolt, és a megrendelővel kötött szerződés alapján részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. A szolgáltatás azonos vagy eltérő áron is továbbszámlázható. A közvetítés lehetőségének a szerződésből ki kell derülnie, a számlán pedig fel kell tüntetni a közvetítés tényét. Egyes szakmai és adóhatósági értelmezések szerint ez azt is jelenti, hogy a saját és a közvetített szolgáltatás ellenértékét megbontva kell feltüntetni a számlán, ezt azonban a törvény konkrétan nem írja elő. Számviteli szempontból azonban mindenképpen indokolt az analitikus nyilvántartásokban a bejövő és kimenő számlák egymáshoz rendelését, valamint a hozzájuk tartozó szerződés beazonosítását biztosítani.

A gyakorlatban sokszor gondot okoz annak elhatárolása, hogy mely szolgáltatások azok, amelyek ilyen átfutó tételnek tekinthetőek, tehát ahol változatlan formában kerül sor a továbbértékesítésre. Nem vonható le ugyanis ilyen címen azon szolgáltatások költsége, amelyek beépülnek a vállalkozó saját szolgáltatásába, vagy termékértékesítésének előfeltételét képezik, azaz járulékos tételként kerülnek továbbszámlázásra. Ez akkor is így van, ha a szolgáltatást a számlán külön tételként, közvetített szolgáltatásként tüntetik fel, vagy pedig külön számlában terhelik át a vevőre.

A konkrét esetekben egyedileg kell értékelni, hogy közvetített vagy járulékos szolgáltatásról van-e szó, a körülményektől és a felek szerződéses akaratától függően. Ha a megrendelő egy egységes szolgáltatás igénybe vételében érdekelt, akkor nem lehet mesterségesen „leválasztani” arról egyes szolgáltatás-elemeket, és azokat közvetített szolgáltatásnak tekinteni. Másrészről a valóban változatlan formában közvetített szolgáltatások levonhatósága függ a szerződéstől és a számlázástól is. Ezért e szempontokat érdemes már a szerződéskötéskor átgondolni.

Általános forgalmi adó

Az áfában közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha az adóalany a saját nevében, de más javára veszi igénybe a szolgáltatást. Tehát a közvetítő köti meg a szerződést a szolgáltatóval és az ő nevére érkezik a számla is, azonban az igénybe vett szolgáltatást változatlan formában továbbszámlázza a megrendelőnek. Ez esetben úgy kell tekinteni a közvetítőt, mint aki ennek a szolgáltatásnak az igénybe vevője és nyújtója is egyben.

Ebből az következik, hogy az igénybe vett szolgáltatást változatlan formában, ugyanazon megnevezéssel (besorolással) és áfa kulccsal kell továbbszámlázni. A kimenő számla teljesítési időpontja is főszabályként meg kell, hogy egyezzen a bejövő számla teljesítési időpontjával (kivéve pl. ha időszakos elszámolásban állapodtak meg a felek és ezért az esedékességhez igazodik a teljesítési időpont).

Az áfa szempontjából is meg kell tehát különböztetni a változatlan formában továbbértékesített, azaz közvetített szolgáltatásokat és a saját tevékenységbe beépülő, annak részeként továbbszámlázott, ún. járulékos szolgáltatásokat. Itt is irányadó a felek szerződéses akarata és a körülmények egyedi értékelése. Fontos szempont, hogy a vevő egy adott szolgáltatást akar-e igénybe venni, amelynek a teljesítéséhez szokásosan kapcsolódik az adott járulékos szolgáltatás, vagy külön-külön is igénybe venné azokat. Mérlegelendő, de nem feltétlen döntő az egyes szolgáltatások ára, azok aránya.

A saját szolgáltatásba beépülő járulékos elemek és a változatlan formában közvetített szolgáltatások pontos elhatárolása különösen fontos akkor, ha alacsonyabb áfa kulcs vonatkozik a közvetített szolgáltatásra, mint a közvetítő saját szolgáltatására vagy termékértékesítésére (pl. távhő, kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás, könyv, napilap, gyógyszer), vagy ha valamely szolgáltatás adómentes levonási jog nélkül (pl. biztosítás, pénzügyi tevékenység, postai szolgáltatás, ingatlan bérbeadás). Ezekben az esetekben adóhiányhoz vagy hibás számlázáshoz és ezáltal a levonási jog korlátozásához is vezethet az, ha tévesen ítéljük meg a szolgáltatás jellegét. A teljesítés időpontja miatt is fontos, hogy pontosan határozzuk meg a közvetített szolgáltatások körét, hiszen ezeknél a szokásosnál korábban keletkezhet az adófizetési kötelezettség, a kézhez vett bejövő számlán feltüntetett teljesítési időpontban.