Tax News (HU) - Bizalmi vagyonkezelés

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - követve az elterjedt nemzetközi gyakorlatot - 2014. március 15-i hatállyal bevezette a magyar jogrendszerbe a bizalmi vagyonkezelés intézményét, amelynek célja a tulajdonosi és a vagyon kezelésével kapcsolatos rendelkezési pozíciók szétválasztása és a vagyonkezelők tevékenységének szabályozása. A bizalmi vagyonkezelés egy háromoldalú jogviszony, amely szerződéssel jön létre („bizalmi vagyonkezelési szerződés”). A vagyonrendelő (bármely természetes és jogi személy) a teljes vagyonát vagy annak egy részét a vagyonkezelő tulajdonába adja, aki a rábízott vagyont, elkülönült, önálló vagyonként a saját nevében egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítja. A vagyonrendelő és a kedvezményezett személye azonos is lehet. A vagyonrendelő köteles a vagyonkezelőnek a tevékenységéért díjat fizetni.

A vagyonrendelő meghatározott feltételekkel adja át a vagyonkezelőnek vagyona tulajdonjogát. A szerződésben dönt arról, hogy ki legyen a kedvezményezett.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (Bvk. tv.) szerint a bizalmi vagyonkezelés üzletszerű és nem üzletszerű formában végezhető. Az üzletszerű tevékenység engedélyköteles, a nem üzletszerűen folytatott tevékenység esetében a törvény bejelentési kötelezettséget ír elő. Az illetékes hivatal az MNB.

Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés

Üzletszerűnek minősül a bizalmi vagyonkezelési tevékenység, ha rendszeresen (legalább évente kétszeri bizalmi vagyonkezelési szerződéskötéssel), vagy a kezelt vagyon szerződéskötéskor fennálló értékének 1%-át meghaladó vagyonkezelési díj ellenében, vagy más gazdasági előny megszerzése érdekében folytatják. Az engedélyt a tevékenység megkezdését megelőzően a vállalkozás kérelmére az MNB adja ki. Az engedély időben nem korlátozott, visszavonásig érvényes. Az ilyen vállalkozás főtevékenysége csak bizalmi vagyonkezelés lehet, melléktevékenységként is csak a vagyonkezelés teljesítéséhez szükséges, azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végezhető.

Bizalmi vagyonkezelői tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő, magyarországi, vagy zártkörűen működő részvénytársaság, vagy az EGT más tagállamában székhellyel rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet (bizalmi vagyonkezelő vállalkozás). A kötelező saját tőke legkisebb összege 70 millió forint. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles pénzügyi biztosíték létrehozására szerződést kötni és azt tevékenységének tartama alatt fenntartani. A pénzügyi biztosíték a kezelt vagyonok összértékének legalább 20%-a, de legalább 70 millió forint és legfeljebb 1,5 milliárd forint.

A bizalmi vagyonkezelő vezető állású személyére és hozzátartozóira, valamint a munkavállalókra szigorú összeférhetetlenségi feltételek vonatkoznak. A vagyonkezelő vállalkozásnak a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően a jogszabályban meghatározott tényekről, jogokról, kötelezettségekről írásban, alapvetően havonta kell tájékoztatnia a „lakossági ügyfeleket” (ideértve a kis- és középvállalkozásokat is). Ezen kívül a vagyonrendelővel kapcsolatosan köteles előzetesen, ún. alkalmassági vizsgálatot végezni, valamint tájékozódnia kell a szerződési célról, a kockázatviselő képességéről, a vagyontárggyal vagy jognyilatkozattal kapcsolatos ismereteiről. A vagyonkezelő köteles informálni a vizsgálat eredményéről a lakossági ügyfelet, és ha létrejön a bizalmi vagyonkezelés, akkor ezt a vizsgálatot évente meg kell ismételni.

A bizalmi vagyonkezelőnek a vagyonkezelési szerződés teljesítésének érdekében szerződésenként nyilvántartást kell vezetnie a kezelésébe került vagyontárgyak, jogok köréről, a kezelt vagyonból történő juttatások kezelésének feltételeiről, valamint a vagyonkezelési megbízás létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos adatokról.