Tax News (HU) - Adóváltozások 2013 - Egyéb adók

1.Változások a KATA és KIVA szabályaiban

Korábbi hírlevelünkben adtunk hírt a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adózás bevezetéséről 2013-tól. Az erről szóló 2012. évi CXLVII. törvényt még a hatályba lépése előtt módosították.

KATA: Kisadózó vállalkozás

A módosítás szerint nem minősül főállású kisadózónak a megváltozott munkaképességű, az adott hónapban rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó sem.

Akkor is lehet tételes adózást választani, ha az adózó az adóévre átalányadózást vagy EVA szerinti adózást választott.

Az alább felsorolt tevékenységek végzése csak akkor zárja ki a tételes adózás választását, ha a választás évében az adózónak ezekből a tevékenységekből bevétele keletkezett:

• 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
• 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
• 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

KIVA: Kisvállalati adó

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kisvállalati adó alanya a számviteli törvény hatálya alá tartozik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kisvállalati adó alanyának mind az adózás alapját képező pénzforgalmi szemléletű eredmény kiszámításához, mind pedig a számviteli beszámoló elkészítéséhez megfelelő adminisztrációt kell kialakítania.

Az újonnan alakuló adózóknál is lesz lehetőség kisvállalati adózást választani 2013-tól. A választást – vállalkozási formától függően – a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének, az első jognyilatkozat megtételének illetve az adózó jogszabály szerinti létrejövetelének napjától számított 30 napon belül kell bejelenteni az adóhatóságnak. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nem lehet igazolási kérelemmel élni.

A kisvállalati adóalap meghatározásánál személyi jellegű ráfordításként a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, amennyiben a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

Az adóelőleget a tárgyhónapot vagy tárgynegyedévet követő hó 20-áig kell majd megfizetni (követő hó 12. napja helyett).

A kisvállalati adó alanya köteles a kisvállalati adóalanyisága megszűnését követő naptól a következő év 6. hónapjáig terjedő időszakról társasági adóelőleg bevallást benyújtani és az előlegeket negyedévenként – a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig – megfizetni. Az adóelőleg összege általában a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében elszámolt bevétel 1%-a.

2. Helyi iparűzési adó

A legfontosabb változás, hogy 2013-tól az adóalap megállapításánál a nettó árbevétel az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes értékével csak korlátozásokkal csökkenthető. A korlátozás nem vonatkozik arra a vállalkozásra, amelynek az árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. A levonásra sávosan progresszív módon lesz lehetőség.

nettó árbevétel forintban: a sávba tartozó (arányosított) ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás levonható része (felső korlát)
500 millióig 100 %
500 millió – 20 milliárd nettó árbevétel 85 %-a
20 milliárd – 80 milliárd  nettó árbevétel 75 %-a
80 milliárd felett nettó árbevétel 70 %-a

Az exportértékesítésekhez kapcsolódó ELÁBÉ és közvetített szolgáltatás teljes mértékben levonható az értékesítés nettó árbevételéből.

A kapcsolt vállalkozásoknál először csoportszinten kell megállapítani az összesített adóalapot, a levonási korlátok figyelembevételével. Az egyes vállalkozások adóalapját a nettó árbevételüknek az összesített nettó árbevételben képviselt arányában kell meghatározni. Ezt a szabályt csak azoknak a vállalkozásoknak kötelező alkalmazni, amelyeknél az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke meghaladja a nettó árbevétel 50%-át, továbbá csak azokkal a kapcsolt vállalkozásokkal kell az adatait összesíteni, amelyeknél szintén 50%-ot meghaladó az arány.

Módosul az ideiglenes iparűzési tevékenység időtartamának számítása az építőipari tevékenység és a természeti erőforrások feltárása esetében. Eszerint az adókötelezettség időtartama a tevékenység végzésének időtartama helyett a tevékenység megkezdésétől a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig tart.

3. Illeték

Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18%, lakástulajdon esetében (ideértve a kapcsolódó vagyoni értékű jogot is) 9%. A jövőben a házastárs is mentesül az öröklési illeték alól. Az egyenes ági rokonok között a jövőben nem csak az ingyenes, hanem a visszterhes vagyonszerzés is illetékmentes lesz. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozást a jövőben bejelenteni sem kell.

Megszűnik a lakástulajdon visszterhes vagyonszerzésénél alkalmazott 2%-os kedvezményes illetékmérték, egységesen 4% lesz az illeték. A 35 éven aluli fiatalok az első lakástulajdon vásárlásánál akkor jogosultak az 50%-os illetékkedvezményre, ha a lakás forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg (korábban az értékhatár 8 millió forint volt). A 40.000 forintos illetékkedvezményi korlát megszűnik.

Hatályon kívül helyezik a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletekre előírt speciális illeték szabályokat. Nem terheli a jövőben ajándékozási illeték azokat az ügyleteket, amelyeknél az ingatlan tulajdonjogát a forgalmi érték 50%-ánál alacsonyabb értéken szerzik meg.