Tax News (HU) - Adóváltozások 2013 - Általános forgalmi adó

Üzletág-átruházás

2013-tól az üzletág-átruházás nem minősül adóköteles ügyletnek, ha

•  az üzletág átvevője belföldön nyilvántartásba vett adóalany, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy jogutódként megilletik az átvett vagyonhoz tartozó jogok és őt terhelik a kötelezettségek, továbbá nincs olyan jogállása, melynek alapján e kötelezettségek teljesítése tőle nem követelhető (pl. alanyi adómentesség),
• az átruházásra kerülő üzletág kizárólag áfa levonására jogosító tevékenységet folytat,
• az üzletág átvevője az áfa kötelessé tételt választja, ha a szerzett vagyonnak olyan ingatlan is része, amelyre az átruházó az adókötelessé tételt választotta. Ez a feltétel érvényes akkor is, ha olyan „új” ingatlant szerzett az üzletág keretében, amelyet az üzletág átruházásának időpontjától számítva még nem vettek használatba, vagy a használatbavételtől még nem telt el két év.

Üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely alkalmas arra, hogy a hozzá tartozó vagyonnal függetlenül és tartósan önálló gazdasági tevékenységet folytasson.

Pénzforgalmi elszámolás

A pénzforgalmi elszámolást a kisvállalkozások választhatják. A kis- és középvállalkozásokról és fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kisvállalkozás az a vállalkozás, amelynek a foglalkoztatotti létszáma kevesebb 50 főnél, és az éves nettó árbevétele vagy mérleg-főösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A pénzforgalmi elszámolás akkor választható, ha a vállalkozás belföldön bejegyzett áfa alany, nem áll csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és nem választott alanyi mentességet. További feltétel, hogy a termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból szerzett áfa nélküli ellenérték – sem a tárgyévben, sem az előző naptári évben – nem haladja meg a 125 millió forintot. Nem számít bele az értékbe a tárgyi eszközök értékesítése, a vagyoni értékű jogok végleges átengedése, a közösségen belüli adómentes értékesítés, a közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet, valamint az adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások ellenértéke.

A pénzforgalmi elszámolás lényege, hogy fizetendő áfát akkor kell megfizetni, amikor a vevő az ellenértéket megfizette. A pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható zártvégű pénzügyi lízing ügylet, adómentes közösségen belüli értékesítés esetén, valamint akkor sem, ha vállalkozás az ügyletre az adóalany az áfa törvény más különös rendelkezését (pl. különbözet szerinti adózást) alkalmazza. A beszerzésekhez kapcsoló előzetesen felszámított áfa is legkorábban csak abban a bevallási időszakban igényelhető vissza, amelyben az ellenértéket az eladónak megfizették. Fontos tudni, hogy a vevő a pénzforgalmi elszámolást választó vállalkozás által kibocsátott számlában áthárított áfát szintén csak az ellenérték kiegyenlítésekor vonhatja le akkor is, ha az általános szabályok szerint adózik.

A kibocsátott számlán kötelező feltüntetni a „pénzforgalmi elszámolás” megjegyzést. Ennek hiányában nem alkalmazható a pénzforgalmi áfa elszámolás, vagyis a fizetendő áfát az ügylet teljesítésekor és nem az ellenérték jóváírásakor kell megállapítani.

A pénzforgalmi áfa választásakor ezért mérlegelni kell, hogy a vállalkozás vevőinek át kell állítaniuk számviteli-bevallási rendszerüket, hogy az ilyen beszállítókat kezelni tudják, valamint eleshetnek korábbi cash-flow előnyüktől, ha ilyen vállalkozással szerződnek beszerzésre, szolgáltatás igénybevételre.

A pénzforgalmi áfa elszámolást első alkalommal a 2013. naptári évre lehet választani, az adóhatósághoz 2012. december 31-ig benyújtott változás bejelentő kérelemmel. Az új adózók a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg is választhatják a pénzforgalmi elszámolást. Az adóhatóság a honlapján közzéteszi, ha az adózó pénzforgalmi elszámolást választott, valamint a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját.

Számlázás

A határon átnyúló ügyleteknél annak a tagállamnak a számlázási szabályait kell alkalmazni, ahol a termékértékesítést vagy a szolgáltatásnyújtást teljesítették, de vannak kivételek. Ha a számlát kibocsátó nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesítette és az adó fizetésére a vevő kötelezett, akkor az eladó letelepedése szerinti tagállam szabályait kell követni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a teljesítés helye a Közösség területén kívül van.

A Közösségen belüli adómentes értékesítésnél, ha az elszámolási időszak meghaladja az egy hónapot, akkor minden naptári hónap utolsó napján részteljesítés történik, amelyről számlát kell kiállítani. Azoknál a határon átnyúló ügyleteknél, amikor a vevő az adófizetésre kötelezett (fordított adózás), a számlát a teljesítést követő hó 15-ig kötelező kibocsátani. Gyűjtőszámlát egy hónapnál hosszabb időszakról csak abban esetben lehet kibocsátani, ha abban nem szerepel olyan értékesítés, amelyre a fordított adózás alkalmazandó.

A számlán a „fordított adózás” kifejezést kell feltüntetni azoknál az ügyleteknél, amelyeknél az adó megfizetésére a vevő kötelezett. Ha a számlát nem magyar nyelven állítják ki, akkor az adott nyelven ennek megfelelő kifejezést kell szerepeltetni (például angolul „reverse charge”).

A Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre vonatkozóan beszedett előleget a jövőben nem kell számlával kísérni. Az ilyen előleg átvétele nem minősül külön teljesítésnek.

2013-tól az Áfa törvény rögzíti, hogy a Közösségen belüli termékbeszerzésnél és a fordított áfa alá eső szolgáltatások esetén, amennyiben az adóalap utóbb módosul, akkor a levonható adó változását a vevő, megrendelő ugyanabban az időpontban jogosult figyelembe venni, mint amikor a fizetendő adót módosító tételt be kell állítania a bevallásába.

A belföldi ügyleteknél kötelező feltüntetni a vevő, megrendelő adószámának első 8 számjegyét, ha a számlában áthárított adó a 2 millió forintot eléri.

Ha a számla külföldi pénznemben került kiállításra, akkor a forintra történő átszámításhoz választható lesz az Európai Központi Bank által közzétett árfolyam is. E választást az adóhatóságnak előzetesen be kell jelenteni.

Egyszerűsített számla bocsátható ki, ha a számla bruttó összege a 100 eurót nem haladja meg, akkor is, ha nem készpénzben fizették ki a számlát.

Az elektronikus számlázás liberalizálását szolgálja az a módosítás, amely szerint a jövőben bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárás elfogadható lesz a számlázásnál, amely biztosítja a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát, és amely megbízható ellenőrzési kapcsolatot biztosít a számla és a rajta szereplő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás között. A minősített elektronikus aláírás és az elektronikus adatcsere-rendszerben (EDI) történő továbbítás 2013-tól csak egy lehetőség lesz ennek biztosítására.

Az elektronikus számlázáshoz a befogadó adóalany beleegyezése is szükséges, azonban ezt csak az elektronikus adatcsere (EDI) esetében köti írásos formához a törvény.
Ezért az adózóknak különös körültekintéssel érdemes eljárniuk az elektronikus formában (pl. e-mailen, pdf-ben) érkezett számláknál, és tisztázni, hogy az adott partner elektronikus számláját befogadják-e, meg tudnak-e győződni a fenti feltételek teljesüléséről, vagy az adólevonási kockázat mérlegelésével továbbra is megkövetelik partnerüktől a papír alapú számla megküldését.

2013-tól nem lesz kötelező papíralapon jelentést nyomtatni és küldeni a vevőnek az adott hónapban elektronikusan kibocsátott számlákról. Több elektronikus számlát tartalmazó számlakötegnél az azonos adatokat elég csak egyszer feltüntetni. A papíralapon előállított számlák a jövőben elektronikus aláírással ellátva, kötegben, elektronikusan is archiválhatók. Az elektronikus számlákat elektronikus formában kell megőrizni az elévülési idő leteltéig, ideértve a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokat is.

Belföldi fordított adózás

2013. január 1-jétől, ha a lejárt követelés biztosítékát a hitelező nem saját maga értékesíti, hanem azt vevőkijelölés útján, közvetlenül az adóssal értékesítteti, akkor ez az ügylet is fordított adózás alá esik.

2013. április 1-től a fordítottan adózó mezőgazdasági termékek köre kibővül az élő sertéssel, a félsertéssel és egyes takarmányokkal. Az értékesítésükről kiállított számlában fel kell tüntetni a vevő adószámát. Az áfa bevallásban mind az eladónak mind a beszerzőnek nyilatkoznia kell az ügylet legfontosabb adatairól (partner adószáma, teljesítés időpontja, termék VTSZ száma, mennyisége, áfa alapja). A fordított adózást a kompenzációs felárra jogosult adóalany nem alkalmazhatja.

Egyéb változások

• Az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintra emelkedik. Az átmeneti rendelkezések szerint az alanyi adómentesség 2013-ra akkor is választható, ha 2012-ben az értékesítések ellenértéke több volt 5 millió forintnál, de nem haladta meg a 6 millió forintot.
• A közlekedési eszköz hosszú időtartamú (vízi közlekedési eszköznél 90, egyéb közlekedési eszköznél 30 napot maghaladó) bérbeadása esetén, ha nem adóalany részére történik, a teljesítés helyét a korábbi szabályokkal ellentétben nem a bérbeadó, hanem a bérlő gazdasági letelepedésének helye, lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye határozza meg.
• 2013. január 1-jétől a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfának csak 50%-a nem levonható. Amennyiben az igénybevett szolgáltatás ellenértékének legalább 50%-át igazoltan közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzák, az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható.
• Külföldiek áfa visszatérítése – A külföldi adóalanyok a 2012. december 31-ét követően benyújtott áfa visszatérítési kérelmekhez kapcsolódó információkat angol, német vagy francia nyelven is megadhatják. Egy adó-visszatérítési időszakra több kérelem is benyújtható, de az újonnan benyújtott kérelem csak azt az áfát tartalmazhatja, amelynek a visszatérítését korábban nem kérelmezték. Naptári évenként legfeljebb 5 kérelem nyújtható be.