Tax News (HU) - Hogyan adózzunk a céges rendezvények, üzleti ajándékok után?

Céges rendezvények

Először azt kell megvizsgálni, az adott rendezvény reprezentációs alkalomnak tekinthető-e. A személyi jövedelemadó törvény szerint reprezentáció a rendezvényen nyújtott vendéglátás (étel, ital), valamint a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Ez azonban csak akkor igaz, ha a juttató tevékenységével összefüggő üzlet hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami vagy egyházi ünnepek alkalmával nyújtják. Nem beszélhetünk reprezentációról, ha a körülmények és a dokumentumok (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

• Reprezentációs esemény például az üzleti tárgyalás, az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági ülés, a szakmai rendezvény (bemutató, kiállítás, konferencia, konzultáció), megemlékezés az állami ünnepről (kizárólag augusztus 20-a), a dolgozók részére rendezett karácsonyi fogadás. Nem reprezentációs rendezvény viszont például a munkahelyi értekezlet, a március 15-én vagy október 23-án tartott ünnepségek, május elseje, a nemzetközi nőnap alkalmával nyújtott vendéglátás.

• A reprezentációs eseményeken minden résztvevő, így a cég alkalmazottainak vendéglátása, valamint a vendégek utazási és szállásköltsége is reprezentáció. Nem reprezentáció azonban, hanem hivatali, utazási költség a céggel munkaviszonyban vagy más jogviszonyban álló, valamint a rendezvény lebonyolításában részt vevő személyeknek a cég által fizetett utazási és szállásköltsége. Ezeknek a költségeknek a megtérítése egyébként nem adóköteles jövedelem. A szakmai rendezvény céljára bérelt terem díja nem reprezentációs kiadás, hanem a cég tevékenységével összefüggő költség. A vendéglátáshoz bérelt különterem díja viszont része a reprezentációnak.

Ha egy rendezvény nem tekinthető reprezentációs jellegűnek, célszerű megvizsgálni, hogy alkalmazható-e a személyi jövedelemadó törvény azon rendelkezése, miszerint az egyidejűleg több magánszemély (üzleti partnerek is lehetnek) részvételével szervezett - döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló - rendezvény, esemény alkalmával nyújtott vendéglátás és más szolgáltatás ugyanúgy egyéb meghatározott juttatásnak minősül, mint a reprezentáció (így a juttatónál lesz adóköteles). Ide tartozik az ilyen programok alkalmával a részvevőknek adott ajándéktárgy is, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át, 2014-ben a 25.375 forintot.

Céges ajándékozás

A személyi jövedelemadó szempontjából üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék, amely ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány lehet. A cég alkalmazottai nem részesülhetnek „üzleti ajándékban”. Az üzleti ajándékot nem kell feltétlenül valamilyen reprezentációs esemény keretében nyújtani. A törvény az üzleti ajándék értékhatárát sem korlátozza. Nem adható viszont üzleti ajándékként értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, valamint a bármire felhasználható utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, továbbá természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, ékszerutánzat, érme, ha a juttatás nem felel meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.

Ha az ajándékozás nem minősíthető üzleti jellegűnek, akkor meghatározott feltételek mellett adható csekély értékű ajándék, amely adózási szempontból ugyancsak egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ilyen ajándékot (terméket vagy szolgáltatást) a juttató egy magánszemélynek évente három alkalommal adhat. Az ajándék értéke alkalmanként nem lehet több a havi minimálbér 10%-ánál, 2014-ben 10.150 forintnál. Csekély értékű ajándékot adhat - többek között - a munkáltató a munkavállalójának és a munkavállaló közeli hozzátartozóinak, valamint a kifizető olyan magánszemélynek, akinek az adóévben más adóköteles jövedelmet nem juttatott.

Néhány esetben bármely kifizető adómentesen is juttathat ajándékot.

• Évente 50 ezer forintértékben adható ugyanannak a magánszemélynek kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. Ez a juttatás független a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlára utalt munkáltatói támogatástól. A juttatás akkor adómentes, ha a belépőjegy, a bérlet muzeális intézmény, művészeti létesítmény kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz-, vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezett által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szól.

• 2014. január 1-jétől bármely kifizető korlátlan összegben juttathat adómentesen belépőjegyet, bérletet a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre. Korábban a kifizető (munkáltató) évente legfeljebb 50 ezer forintig adhatott ilyen juttatást.

• Adómentes továbbá az a szolgáltatás, amelyet a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást és a szállást). A résztvevők étkezésének és szórakoztatásának költsége mentesül az adó alól. Ugyancsak adómentes a kifizető által fenntartott sportlétesítmény használatba adása.

A személyi jövedelemadó törvény szerint a reprezentáció, az üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék, valamint az egyidejűleg több magánszemély részére szervezett - az előzőekben ismertetett - program keretében adott juttatás egységesen egyéb meghatározott juttatásként adóköteles. A közterhek mértéke azonos. Az adó alapja a jövedelem 1.19-szerese, amely után a juttató 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet. Az összes közteher így 51,17%.

A társasági adótörvény szerint a reprezentáció és az üzleti ajándék elismert költség. Az adóalapot csökkenti továbbá a juttató által a munkavállalójának, vezető tisztségviselőjének, a tevékenységében személyesen közreműködő tagjának, a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjasának, valamint az említett személyek közeli hozzátartozóinak adott juttatás költsége, ideértve a juttatáshoz kapcsolódóan fizetett közterheket is.

Az áfa törvény a reprezentációról külön nem rendelkezik. A szabályozás közvetett. Nem vonható le az élelmiszert, italt, a vendéglátó-ipari és a szórakoztatási célú szolgáltatást (SZJ 55.40, 92.33, 92.34, 92.72) terhelő előzetesen felszámított áfa. Tekintettel arra, hogy beszerzéskor a juttatót nem illeti meg az adólevonás joga, a juttatás nem minősül adóköteles értékesítésnek. A céges ajándékozásnál a térítés nélküli átadásra előírt szabályok érvényesek. Az ajándéktárgy juttatása áfa fizetéssel jár, de csak akkor, ha termék beszerzéséhez kapcsolódó áfa a törvény szerint levonható volt. Kivétel a kis értékű termék, amelynek ingyenes átadása nem minősül áfa köteles értékesítésnek. Kis értékű egy termék, ha a szokásos piaci értéke (áfával együtt) az átadáskor nem haladja meg az 5.000 forintot.