Tax News (HU) - Éves zárás – Milyen újdonságokra érdemes figyelni a 2014-es zárásnál?

Számvitel

2014.január 1-jétől már USA dollárban is elkészítheti bármely vállalkozás az éves beszámolóját, feltéve, hogy döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okiratában devizaként az USA dollárt jelölte meg.

Természetbeni osztalék: ha az osztalékot nem pénzben, hanem „természetben” fizetik, akkor az osztalék teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Eszerint az osztalékot fizető a kivezetett eszköz könyv szerinti értékét ráfordításként, az osztalék teljesítésénél beszámított értékét bevételként számolja el.

EKB-árfolyam: a devizás tételek forintra történő átszámításánál az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam is alkalmazható.

Konszolidált beszámoló: kétszeresére emelkedtek a mentesítési értékhatárok. Az anyavállaltnak nem kell az üzleti évről konszolidált beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutató közül bármelyik meghaladja az előírt értékhatárokat: mérlegfőösszeg az 5.400 millió forintot (korábban 2.700 millió forint), az éves nettó árbevétel a 8.000 millió forintot (eddig 4.000 millió forint), az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma - változatlanul - a 250 főt.

2014. január 1-jétől megemelték az árbevételi határértéket, így nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió forintot (korábban 200 millió forint volt) és a foglalkoztatottak száma az 50 főt. A 2014-ben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálati kötelezettsége megállapításakor tehát azt kell vizsgálni, hogy a 2012. és 2013. üzleti évről készült beszámolók átlagában az éves nettó árbevétel meghaladta-e a 300 millió forintot. Fontos, hogy ha a vállalkozásnak a tárgyévi mérleg fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, akkor a következő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat, még akkor is, ha egyébként megfelelnének a kötelezettség alóli mentesség feltételeinek.

Árfolyamveszteség megosztása: a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás kifizetésekor a korábban elhatárolt árfolyamveszteséget meg kell szüntetni. Ha azonban a tartozást a lejárat előtt egy összegben legkésőbb 2014. december 31-ig kifizetik, az azonnali megszüntetés helyett lehetőség nyílik egy fokozatos, három évre elnyújtott feloldásra. A vállalkozás saját döntése alapján a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben három egyenlő részletben is megszüntetheti a halasztott ráfordítást.

Társasági adó

K+F adóalap kedvezmény: az adózó - választása szerint - csökkentheti a társasági adóalapot a kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségével, ha a csökkentést a kapcsolt vállalkozás még nem érvényesítette. Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a K+F tevékenység kapcsolódik mind az adózó, mind a kapcsolt vállalkozása vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez, továbbá az adózó a társasági adóbevallás benyújtásáig rendelkezik a kapcsolt vállalkozás írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza a kapcsolt vállalkozás adóévi saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének összegét, valamint az adózó által érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban megadott összeg nem haladhatja meg a kapcsolt vállalkozás által érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az adózó és a kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója és a kedvezményezett az adóbevallásban köteles adatot szolgáltatni.

Nem jelentős számvitel hiba: ha az eltérés az adózó javára mutatkozik, az adózó választhat, hogy a korábbi évek társasági adóalapjának önellenőrzése helyett, a különbözetet a feltárás évéről készített adóbevallásában veszi figyelembe. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

Elhatárolt veszteség: 2014-től beolvadásnál a jogutód a jogelődtől átvett, a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.

A film és előadó-művészeti támogatásoknál is bevezették a látvány-csapatsport támogatásánál már működő kiegészítő támogatást. A kiegészítő támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, vagy 19%-os adókulccsal számított értékének legalább 75%-a. A kiegészítő támogatás növeli a társasági adó alapját. A látvány-csapatsport, valamint film és előadó művészeti támogatások adókedvezménye a támogatás évében, de legkésőbb a támogatás évét követő hatodik év végéig vehető igénybe.

A kis- és középvállalkozások adókedvezménye: a kedvezmény mértéke a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása céljából pénzügyi intézménytől 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a fizetett kamat 60%-a (a korábbi 40% helyett).

A bejelentett részesedésre vonatkozó előírásokat már 10%-os részesedés megszerzése esetén is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a szerzést követő 75 napon belül bejelentik az adóhatóságnak (korábban 30 %-os részesedésnél lehetett alkalmazni, 60 napos bejelentési határidővel).

Ingatlannal rendelkező társaságnak az adózó akkor minősülhet (az egyéb feltételek mellett), ha a belföldi ingatlanok értéke több mint 75%-a az éves beszámolóban kimutatott eszközök mérleg fordulónapi könyv szerinti értékének. Korábban a mérleg-fordulónapi piaci értékkel volt kötelező számolni.

Elismert költségnek számít az éttermi szolgáltatás igénybevételéről szóló nyugta alapján elszámolt költség, ha a személyi jövedelemadó törvény szerinti reprezentációnak minősül, valamint hitelkártyával, vagy bankkártyával történik a fizetés. (A jogszabály nem határozza meg, hogy céges vagy magánkártyával történjen a fizetés.)

Külföldi személyt Magyarországon telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni abban az esetben is, ha belföldön ingatlant értékesít.

A feltöltési kötelezettség elmulasztása miatt kivethető mulasztási bírság alapjába nem kell beszámítani az adóelőleg kiegészítés esedékessége napján és a mérleg fordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított adóalapot képező árfolyamnyereséget.