Tax News (HU) - TB – Milyen szabályok vonatkoznak a Magyarországra kiküldött külföldi munkavállalókra?

Kiküldetésről akkor beszélünk, ha a külföldi munkáltató küldi a munkavállalóját munkavégzés céljából Magyarországra, aki a belföldi foglalkoztatóval nem köt munkaszerződést. A kiküldöttek biztosítási szempontból három csoportba sorolhatók: uniós jogszabályok vagy kétoldalú egyezmények hatálya alá tartozók, valamint „harmadik ország” állampolgárai.

1. Uniós szabályok

2010. május 1-jétől minden tagállamnak kötelező alkalmazni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK (koordinációs rendelet), valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletet. A koordinációs rendelet hatálya minden tagállami állampolgárra kiterjed, 2012. június 1-jétől Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazandó.

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyek csak egy tagállam biztosítási rendszerébe tartozhatnak. A munkavállalók fő szabály szerint abban az államban biztosítottak, ahol a munkát végzik. Kivételes szabály vonatkozik a kiküldetésre. A kiküldött munkavállaló a kiküldő állam biztosítási rendszerében maradhat, ha a kiküldetés várható időtartama a 24 hónapot nem haladja meg.

A kiküldött az A1 nyomtatvánnyal igazolja, hogy abban az államban biztosított ahonnan kiküldték és azt, hogy a munkavégzés helye szerinti államban mentesül a járulékfizetés alól. A koordinációs rendelet számos feltételt határoz meg, amelyek alapján meghatározható, hogy a másik tagállamban végzett munka kiküldetésnek tekinthető vagy nem. Ezeket a feltételeket az A1 igazolás kiadására jogosult tagállam illetékes hatóságának kell mérlegelni. Az uniós szabályok magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat a 195/1997. kormányrendelet határozza meg. Az A1 igazolás tartalmazza azt az időszakot, amely alatt a kiküldött mentesül Magyarországon a járulékfizetés alól. A1 igazolás hiányában a kiküldöttnek az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az általános szabályok szerint kell megfizetni. Fontos szabály, hogy a koordinációs rendelet hatálya alá tartozó, más tagállamban biztosított személy jövedelmét egészségügyi hozzájárulás nem terheli.

2. Kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények

Az EGT tagállamokon kívül számos országgal van érvényben kétoldalú (szociálpolitikai vagy szociális biztonsági) egyezmény. A biztosítási kötelezettség tekintetében az egyezmények rendelkezései irányadók. Röviden összefoglaljuk a hatályos, alkalmazandó egyezmények előírásait a munkavállalók külföldi kiküldetéseivel kapcsolatban. A kiküldöttek általában meghatározott ideig maradhatnak a kiküldő állam biztosítási rendszerében, de hosszabbításra többnyire van lehetőség. Felhívjuk a figyelmet, hogy az adott egyezmény részleteinek ismerete - különösen a hosszabbítás feltételei miatt - nem nélkülözhető.

Szociálpolitikai egyezmények

A magyar-jugoszláv egyezmény (kihirdette az 1959/20. törvényerejű rendelet) Macedóniára és Koszovóra, a magyar-szovjet egyezmény (kihirdette az 1963/16. törvényerejű rendelet) Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó. Mindkét egyezmény szerint a kiküldöttek a kiküldő államban maradnak biztosítottak időkorlát nélkül.

Szociális biztonsági egyezmények

A magyar-horvát egyezmény (kihirdette a 2005 évi CXXV. törvény) értelmében a kiküldött a kiküldő államban biztosított, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot. Ezt az időtartamot legfeljebb további 24 hónappal lehet meghosszabbítani. Horvátország csatlakozásától (2013. július 1.) az uniós szabályok lépnek életbe.

A magyar-montenegrói egyezmény (kihirdette a 2008. évi LXXII. törvény) értelmében a kiküldöttre a kiküldetést követően legfeljebb a 24. naptári hónap végéig továbbra is a kiküldő állam jogszabályai alkalmazandók.

A Boszniával és Hercegovinával kötött egyezmény (kihirdette a 2009. évi II. törvény) szerint a kiküldött 24 hónapig maradhat a kiküldő állam biztosítási rendszerében.

A következő egyezmények kizárólag a nyugdíjbiztosításra terjednek ki.

• A magyar-kanadai egyezmény (kihirdette a 2003 évi LXIX. törvény) szerint a kiküldött a kiküldő állam biztosítási rendszerében marad, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot.
• A magyar-québeci egyezmény (kihirdette a 2006. évi XVII törvény) értelmében a kiküldött 60 hónapig maradhat biztosított a kiküldő államban.
• A magyar-dél-koreai egyezmény (kihirdette a 2006. évi LXXIX. törvény) szerint a kiküldött 36 hónapig marad a küldő állam biztosítási rendszerében, de az időtartam újabb 36 hónappal meghosszabbítható.
• A magyar-indiai egyezmény (kihirdette a 2010. évi XXIX. törvény) alapján a kiküldött akkor maradhat a kiküldő államban biztosított, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg az 5 évet.
• A magyar-ausztrál egyezmény (kihirdette a 2011. évi CXVII. törvény) szerint 48 hónapnál hosszabb kiküldetés esetén csak a két állam illetékes hatóságainak egyetértésével maradhat a munkavállaló a kiküldő állam biztosítottja.
• A magyar-mongol egyezmény (kihirdette a 2011évi CXVIII. törvény) szerint a kiküldött a küldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés előrelátható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.
• A magyar-japán egyezmény (kihirdette a 2013 évi CLII. törvény) 2014. január 1-én lépett hatályba. A kiküldött a kiküldő államban marad biztosított, ha a kiküldetés tervezett időtartama várhatóan nem haladja meg az 5 évet. Ez a szabály akkor is érvényes, ha a munkavállaló munkaszerződést köt a kiküldő munkáltatóhoz kapcsolódó, a fogadó államban székhellyel rendelkező munkáltatóval. A kapcsolódó munkáltatók köréről a szerződő államok kormányai külön állapodnak meg.

3. Harmadik állam állampolgárai

A Tbj. speciális szabályai alapján a kötelező biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok alapján be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarországon kiküldetés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, ha a kiküldött harmadik állam állampolgára és a törvény szerint külföldinek minősül. Harmadik állam az Európai Gazdasági Térség, valamint a Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Külföldinek tekintendő a kiküldött, ha nem bevándorolt, nem letelepedett jogállású.

A biztosítás alóli mentesség feltétele, hogy a kiküldetés várható időtartama a két évet nem haladhatja meg. Ha a kiküldetés várhatóan meghaladja a két évet, az egyéni társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a kiküldetés első napjától meg kell fizetni. Fontos, hogy a „mentesség” ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző kiküldetés befejezésétől számítva nem telt el három év.

2014-től a munkavállaló két évnél hosszabb kiküldetés esetén is mentesülhet a biztosítási kötelezettség alól. Ez akkor lehetséges, ha a kiküldetés kezdetét követő legalább egy év után olyan körülmény miatt kerül sor a hosszabbításra, amely a kiküldetés megkezdésekor előre nem volt látható. További feltétel, hogy ezt a körülményt a kiküldöttnek nyolc napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen esetben azonban a mentesség csak az egyéni járulékokra terjed ki, a szociális hozzájárulási adóra nem. Azok a kiküldöttek, akik kötelezően nem biztosítottak Magyarországon, társadalombiztosításra külön megállapodást köthetnek a Tbj. rendelkezései szerint.