Tax News (HU) - Változások a személyi jövedelemadóban és a járulékokban 2014-től

A legjelentősebb változás a családi járulékkedvezmény bevezetése. Azok a személyek, akik a családi adókedvezményt - alacsony jövedelmük miatt - eddig nem tudták teljes egészében igénybe venni, a nem érvényesített adókedvezmény összegét levonhatják az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból. A kedvezmény igénybevétele megosztható a házastársak és élettársak között. A járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított jogosultságát a társadalombiztosítási ellátásra és az ellátások összegét még akkor sem, ha a magánszemély egyéni járulékot egyáltalán nem fizet.

Béren kívüli juttatásnak számít a munkáltatói tag által önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba célzott szolgáltatásra befizettet összegnek az a része, amely nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszámának és a minimálbérnek a szorzatát. Az értékhatárt meghaladó összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül. A béren kívüli juttatásnak megfelelő részösszeget az 500 ezer forintos keret számításánál nem kell figyelembe venni.

A magánszemélyek által önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett tagdíj kedvezményezett értékhatára egységesen évi 150 ezer forint lesz, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor éri el az öregségi nyugdíj korhatárt és hány pénztárba fizet tagdíjat.

2014. január elsejétől az adótörvény az üzleti nyugdíjbiztosítást is kedvezményezi. Az adóhatóság a befizetett biztosítási díj 20%-át (adóévenként legfeljebb 130 ezer forintot) átutal a biztosítónak. A kedvezmény a belföldi és a külföldi (EGT államban letelepedett) biztosítóval kötött szerződések alapján egyaránt megilleti a magánszemélyt.

Rendelkező nyilatkozatok kedvezmény korlátja. Ha a magánszemély a személyi jövedelemadó meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági, továbbá nyugdíj-biztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg együttesen nem haladhatja meg a 280 ezer forintot.

A visszaváltható utalvány formájában adott juttatás nem lehet adómentes és nem minősül sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak. Az adókötelezettség jogcímét a fennálló jogviszony alapján kell meghatározni. Ha a munkáltató a juttató, a munkavállalónál bérjövedelem keletkezik.

A munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás új jogcímekre is kiterjed. Ide tartozik a munkavállalónak a hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott támogatás, valamint a munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedése. Az egyéb szabályok nem változnak.

2014-től bármely kifizető korlátlan összegben juttathat adómentesen a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényekre belépőjegyet, bérletet.

Megszűnik a munkavállalói értékpapír-juttatási programok NAV általi előzetes nyilvántartásba vétele.

A harmadik országból Magyarországra kiküldöttek két évet meghaladó munkavégzés esetén is mentesülhetnek a kötelező társadalombiztosítás alól, ha a hosszabbítást a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy éven felül felmerült, előre nem látható körülmény indokolja, és ezt a magánszemély nyolc napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az új szabályozást a 2013. január 1-eje előtt megkezdett kiküldetésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. A szociális hozzájárulási adó alól azonban nem mentesülnek, ha a kiküldetés meghaladja a két évet.

A társadalombiztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat keretében (gyakorlati képzés keretében) foglalkoztatott hallgatókra.  A részükre juttatott jövedelmet nem terheli sem egyéni járulék, sem szociális hozzájárulási adó.

Külföldi kiküldetésnél, ha a jövedelem nem adóköteles Magyarországon, a szociális hozzájárulási adó alapja az alapbér. Ilyen esetben alapbérnek számít a kiküldetést megelőző egy évben a munkavállaló részére a munkaszerződés alapján kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

Az EVA alany egyéni vállalkozót saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja az EVA alap 4%-a, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, közép-és felsőfokú oktatási intézmény nappali oktatásában vesz részt, vagy tagként a kifizetővel a szociális hozzájárulási adóalap megállapítás különös szabályainak hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.660 forintról 6.810 forintra emelkedik.

Ingatlan bérbeadásánál nem számolható el költségként a 14%-os egészségügyi hozzájárulás.