Tax News (HU) - Az új Polgári Törvénykönyv legfontosabb változásai

Az elbirtoklási idő lerövidítése alaki okokból érvénytelen ingatlan adásvétel esetén

Az új Ptk. fenntartja azt a szabályt, hogy ingó elbirtoklásához 10, ingatlanéhoz 15 év szakadatlan sajátkénti birtoklásra van szükség. Már 5 év után lehetővé teszi azonban az ingatlan vevő általi elbirtoklását, ha a tulajdonjog megszerzése csak azért maradt el, mert az adásvételi szerződés alaki okból érvénytelen volt.

Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása tulajdon átruházástól függetlenül

A hatályos Ptk. csak a tulajdonjog átruházása alkalmával engedi meg egy dolgon elidegenítési és terhelési tilalom létrehozását. Az új Ptk. egyrészt lehetővé teszi pusztán elidegenítési tilalom alapítását is – terhelési tilalom nélkül – másrészt nem korlátozza az elidegenítési vagy elidegenítési és terhelési tilalom alapításának lehetőségét a tulajdon átruházás esetére.

A szerződések megtámadási határidejének lerövidülése

A szerződés – például tévedés miatti – megtámadási határideje továbbra is egy év. A megtámadási határidő azonban – szemben a hatályos Ptk.-val – nem a tévedés felismerésekor, hanem már a szerződés megkötésével megkezdődik. Ha a tévedést csak egy éven túl ismerik fel, a megtámadásra – az elévülés általános szabályai szerint – csak további három hónap áll rendelkezésre.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek átalakulása

Ha az érvénytelen szerződés érvénytelenségének okát nem lehet utólag kiküszöbölni és az eredeti állapotot sem lehet helyreállítani, az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatást pénzben kell megtéríteni. Megszűnik az a lehetőség, hogy a bíróság az érvénytelen szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítsa.

Szerződés átruházás

Új jogintézményként lehetőség lesz egy szerződésbe az egyik szerződő fél helyett belépni, vagyis a felet terhelő valamennyi kötelezettséget és az őt megillető valamennyi jogot egy jogi aktussal átvenni. A szerződésbe belépő fél a kilépő fél által elkövetett szerződés¬szegésért is felel a másik szerződő féllel szemben.

A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szigorítása

Az új Ptk. a szerződésen kívüli kárfelelősségnél szigorúbb, objektívabb mércét alkalmaz a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősségre. A szerződésben vállalt kötelezettség megszegésével okozott kár megtérítése alól csak akkor mentesül a károkozó fél, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, előre nem látható körülmény okozta, és nem volt tőle elvárható, hogy a kárt elhárítsa.

Előreláthatósági klauzula

Az új Ptk. mind a szerződéses, mind a szerződésen kívüli kárfelelősséget azokra a károkra korlátozza, melyeket a károkozó fél a szerződés megkötésekor, illetve a károkozó magatartás elkövetésekor előre láthatott. Kivételt csak a szerződéses szolgáltatás tárgyában keletkezett kár képez, melyet teljes egészében meg kell téríteni.

Termékszavatosság

Az új Ptk. megadja a lehetőséget a fogyasztónak, hogy egy általa vásárolt termék hibája esetén a hiba kijavítását vagy a termék kicserélését ne az eladótól, hanem a termék előállítójától vagy forgalmazójától követelje. A termékszavatosság a kötelezetteket a forgalomba hozataltól számított két évig terheli.

Új szerződéstípusok

Az új Ptk. számos, a gyakorlatban elterjedt szerződést (forgalmazás, franchise, faktoring, lízing) nevesít az egyes szerződések között. Tekintettel azonban arra, hogy ezek a szerződések külön törvényi szabályozás nélkül is érvényesek voltak, és a gyakorlatban alkalmazott szerződések jóval részletesebbek a törvényi szabályozásnál, ennek a változásnak csekély gyakorlati jelentősége lesz.

Hitelbiztosítéki célú tulajdon átruházás és vételi jog tilalma

Az új Ptk. – bizonyos pénzügyi biztosítékok kivételével – semmisnek nyilvánítja azokat a szerződéseket, melyek pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányulnak. A jövőben nem lehet tehát az adós valamely vagyontárgyát a kölcsön visszafizetéséig a hitelezőre ruházni vagy a hitelező részére az adott vagyontárgyon vételi jogot alapítani. A törvény azonban továbbra is érvényesnek ismer el három hitelbiztosítéki jellegű jogviszonyt: a faktoringot, a lízinget és a tulajdonjog fenntartást.

Hitelbiztosítéki nyilvántartás

Az új Ptk. létrehozza az interneten bárki számára hozzáférhető hitelbiztosítéki nyilvántartást. A nyilvántartásba be kell jegyezni valamennyi ingón, jogon és követelésen alapított jelzálogjogot, követelés faktorálását, ingó dolog vagy jog lízingjét, illetve ingó dologra vonatkozó tulajdonjog fenntartást. Bejegyzés nélkül a zálogjog nem jön létre, a követelés nem száll át a faktorra, a lízingtárgyon és a tulajdonjog fenntartással eladott dolgon pedig jóhiszemű harmadik személy ellenérték fejében tulajdonjogot szerez. A nyilvántartás azonban nem közhiteles, mert a jelzálogjog létrejöttét, a követelés faktorálását, a dolog vagy jog lízingjét, illetve a tulajdonjog fenntartását önmagában nem igazolja.

Bizalmi vagyonkezelés

A törvény lehetővé teszi, hogy egy személy a vagyonába tartozó dolgokat, jogokat és követeléseket vagyonkezelő tulajdonába adja azzal a céllal, hogy a vagyonkezelő azt saját nevében egy kedvezményezett javára kezelje. A szerződésben kiköthető, hogy a vagyon meghatározott körülmények bekövetkezésével, vagy idő elteltével átszáll az eredeti tulajdonosra vagy a kedvezményezettre. A jogintézmény az angolszász trust és a német Treuhand konstrukcióját ülteti át.

  Az új Polgári Törvénykönyvéről szóló összefoglalónk a Bánki és Társai ügyvédi iroda kooperációban a TaylorWessing e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola Rechtsanwälte GmbH-val segítségével készült. Elérhetőség: Dr. Bánki Orsolya, o.banki [at] enwc.com, www.enwc.com