Tax News (HU) - Adóváltozások 2013 - Személyi jövedelemadó

Megszűnik a szuperbruttó

Az összevont adóalapba tartózó jövedelmeknél évi 2 millió 424 ezer forint felett sem kell alkalmazni a 27%-os adóalap-kiegészítést. Az adócsökkentés hatását azonban ellentételezi, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék (10%) alapjának felső határa. Jövőre ezért az évi 8 millió forintot meghaladó bruttó jövedelmeknél csökken a nettó jövedelem.

Drágább lesz a cafetéria

A béren kívüli juttatásoknál a munkáltató közterheinek alapja változatlanul a juttatás értékének 1,19-szorosa. A 16%-os adón felül fizetendő egészségügyi hozzájárulás azonban 10%-ról 14%-ra emelkedik, így az összes közteher a 2012. évi 30,94% helyett 35,7% lesz.

A béren kívüli juttatások köre nem változik. A juttatások együttes éves keretösszege is 500 ezer forint marad.

• A munkahelyi étkezésnél változatlanul érvényes az a szabály, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie. A jövőben azonban az ilyen formában nyújtott étkezés – a korábbi szabályokkal ellentétben – akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatásait nem kizárólag a munkáltató dolgozói vehetik igénybe.
• Az Erzsébet utalvány havi összege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik és 2013-ban is felhasználható meleg-étel vásárlására is.
• Iskolakezdési támogatás kizárólag utalvány formájában adható, amely a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel. A munkavállalónak elegendő nyilatkoznia a munkáltatónak arról, hogy jogosult az iskolakezdési támogatásra.

2012-ben a kifizető legfeljebb 50 ezer forint értékben adhatott adómentesen sporteseményre belépőjegyet, bérletet. 2013-tól az adómentes keretösszeg változatlan marad, de a juttatási kör kibővül a kulturális szolgáltatásokkal. Kiállítások, színház, tánc-, zeneművészeti- és cirkuszi előadások, közművelődési szervezetek által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybe vételére szóló belépőjegyek, bérletek vásárlására, továbbá könyvtári beiratkozási díjra is felhasználható.

Biztosítás adózási szabályai

A biztosítással kapcsolatos rendelkezéseket újraszabályozták. A módosítások részeként bevezették a kockázati biztosítás fogalmát.

Kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek nincs sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke. Az ennek megfelelő kockázati biztosítás kifizető által fizetett díja havonta a minimálbér 30%-áig adómentes. Csoportos biztosításnál az adómentes összeget az egy biztosítottra jutó díj alapján kell számítani. A biztosítási díj adómentes értékhatárt meghaladó részének 1,19-szerese után a kifizető 16%-os személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást fizet.

A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül, a határozatlan idejű (halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás munkáltató (kifizető) által fizetett díja adómentes marad. Rendszeres díj az, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetett díjak együttes összegének a KSH által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét. A kifizetőnek adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóságnak magánszemélyenként az adómentes díj összegéről, valamint a biztosító nevéről és székhelyéről. A nem rendszeres (eseti) díjak egyéb meghatározott juttatásként adó és EHO kötelesek.

A biztosítói szolgáltatások továbbra is jellemzően adómentesek.

• Adómentes a kockázati biztosítások közül a halál esetére szóló, a baleseti- és a betegbiztosítási szolgáltatás, a kockázatinak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj- és a járulékbiztosítási szolgáltatás. Az adóköteles biztosítási szolgáltatások kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adóznak.
• A kifizető által kötött baleset- és betegségbiztosítás alapján nyújtott jövedelempótló szolgáltatás összegéből napi 15 ezer forintot meg nem haladó összeg adómentes. A napi 15 ezer forintot meghaladó rész az elmaradt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.
• A magánszemély egyéb jövedelmet szerez, ha visszavásárolja a kifizető által a javára kötött határozatlan idejű (halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást. A 16%-os adón kívül egészségügyi hozzájárulás is kell fizetni. Ennek mértéke 27%, de ha a visszavásárlásra a biztosítás szerződés megkötését követő tízedik év elteltével kerül sor, akkor 14%.
• A kockázatinak nem minősülő (vegyes) biztosításoknál kamatjövedelem keletkezik, ha a biztosítói kifizetés meghaladja a befizetett díjak összegét. A biztosításból származó jövedelmek – meghatározott feltételek teljesülése mellett – kedvezményesen adóznak. Egyszeri díjas biztosításoknál a szerződést követő harmadik év eltelte után a kamatjövedelem 50%-a, az ötödik év eltelte után teljes összege adómentes. A rendszeres díjas biztosításoknál a szerződés létrejöttét követő hatodik év eltelte után adóköteles a kamat 50%-a, a tízedik évet követően pedig a kamat adómentes.