Tax News (HU) - Adóváltozások 2013 - Számvitel

Jelentős összegű hiba – Változás, hogy az 1 millió forintot el nem érő hiba akkor sem minősül jelentősnek, ha meghaladja a mérlegfőösszeg 2%-át. Megszűnik az a szabály, hogy az 500 millió forintot meghaladó hiba mindenképpen jelentős összegűnek minősült, tehát ezekben az esetekben is csak a számviteli politikában meghatározott értékhatár és a mérlegfőösszeg 2%-a lesz irányadó. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba (a hiba hatására a saját tőke 20%-ot meghaladóan változik, vagy lényegesen változik) fogalma megszűnik. Ehhez kapcsolódóan megszűnik a beszámoló újbóli közzétételére vonatkozó kötelezettség is.

2013-tól változás a kisvállalkozások számára, hogy megszűnik a sajátos egyszerűsített éves beszámoló és helyébe lép a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, amelynek szabályait nem a számviteli törvény, hanem külön kormányrendelet fogja meghatározni. Ezt az elszámolási módot azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, amelyek két egymást követő üzleti évben a következő három mutató közül legalább kettőnek megfelelnek: a mérlegfőösszeg nem haladja meg a 100 millió forintot, az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot és a foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. A választástól három évig nem lehet eltérni.

A készletek között, áruként kell kimutatni azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig átmenetileg használ (pl. műszaki boltokban a bemutató tévékészülékek, vagy az autókereskedőknél a bemutató autók, stb.).

Támogatások elszámolása – A támogatásokhoz, a véglegesen átvett pénzeszközökhöz, a térítés nélkül átvett eszközökhöz, a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó halasztott bevételek megszüntetésekor nem kell figyelembe venni azt, ha az eszköz bekerülési értéke (felújítás, felértékelés) és a hasznos élettartam növekszik.

Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete – és ezért terven felüli értékcsökkenést vagy értékvesztést kell elszámolni –, ha a különbözet a múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Az anyavállalat bizonyos körülmények fennállása esetén felmentést adhat a leányvállalatának a konszolidálásba történő bevonás alól és ezzel ő is mentesül a konszolidált beszámoló elkészítése alól. A jövőben azonban nem terjed ki ez a kimentési szabály arra az esetre, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Skontóként a pénzügyileg rendezendő ellenérték legfeljebb 3%-át lehet elszámolni. A korábbi szabályozás szerint a késedelmi kamattal arányos mértékben lehetett elszámolni a skontót a pénzügyi műveletek egyéb bevételei illetve ráfordításai között.

A naptári évtől eltérő üzleti évre történő átállás esetén a megváltozott mérlegfordulónapra készített beszámoló kiegészítő mellékletében már nem kell bemutatni az egy üzleti évvel korábbi, összehasonlítható bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást.

Számviteli bizonylatként alkalmazható a számviteli törvény előírásainak megfelelő elektronikus dokumentum, irat, amelyet nem szükséges elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátni.