Tax News (HU) - Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A kisvállalkozások a 2012. évi CXLVII. törvény alapján választhatnak két új adózási mód, a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó között. 

A tételes adózást választhatja az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti és betéti társaság. Ha a vállalkozó kisadózói státusza bármilyen okból megszűnik, két évig ismételten nem választható ez az adózási forma.

• A választást be kell jelenteni az adóhatóságnak az erre szolgáló nyomtatványon. Amennyiben az adóhatóság a bejelentést érvényesnek találta és elfogadta, erről írásban tájékoztatja az adózót. Ha a vállalkozás megfelel a törvényben előírt feltételeknek, akkor a bejelentést követő hónap első napjától válik kisadózóvá.
• A kisadózó vállalkozás köteles minden kisadózót, de legalább egy kisadózót bejelenteni, aki bármilyen jogviszonyban (munkaviszony kivételével) személyesen közreműködik a vállalkozás tevékenységében. Kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó, mint magánszemély, az egyéni cég tagja, valamint a közkereseti és a betéti társaság kisadózóként bejelentett tagja. Kötelező kisadózóként bejelenteni a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre kötelezett tagokat. A betéti és a közkereseti társaság be nem jelentett tagja csak munkaviszonyban foglalkoztatható. Nyilatkozni kell továbbá arról, hogy a bejelentett kisadózó fő- vagy mellékállású kisadózónak minősül-e. Főállású kisadózó az, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, továbbá az uniós rendeletek, vagy kétoldalú egyezmények alapján nem biztosított más államban.

Nem lehet kisadózó vállalkozás az, amelynek adószámát a bejelentést megelőző két évben felfüggesztették, továbbá az, amely a TEÁOR 2008 szerint a következő tevékenységeket folytatja:

•  66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
•  66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
•  68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

A tételes adó kiváltja:

• az egyéni vállalkozónál a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
• a kisadózó társaságnál a társasági adót,
• minden kisadózó vállalkozásnál a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást,
• valamint a kisadózó magánszemélyeknél a személyi jövedelemadót és a járulékokat.

A tételes adó havi összege főállású kisadózó (biztosítottnak számít) után 50 ezer Ft, nem főállású kisadózó (ebben a jogviszonyban nem biztosított) után 25 ezer Ft. Az adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

A kisadózó vállalkozásnak minden évben február 25-ig nyilatkoznia kell az adóhatóságnak az előző évben szerzett bevételéről. Az éves bevétel 6 millió forintot (áfa nélkül) meghaladó részét 40%-os adó terheli, amelyet február 25-éig kell bevallani és megfizetni. Ha a kisadózó státusz év közben szűnik meg, a bevallás és az adófizetés határideje a megszűnést követő 30. nap. Tört év esetében a 6 millió forintos értékhatár arányos részét kell figyelembe venni. A 40%-os adó megfizetése nem mentesít a tételes adó alól.

Adatszolgáltatás – Ha a kisadózó vállalkozás bármely más adóalanytól (kivéve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) az adóévben 1 millió forintot meghaladó jövedelmet szerzett, akkor erről mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kifizetőnek adatot kell szolgáltatnia. Ilyen esetben az adóhatóság vélelmezheti, hogy a kisadózó és a vevő vállalkozás között munkaviszony jött létre. Azt, hogy nem színlelt szerződésről van szó, a kisadózó vállalkozásnak kell bizonyítani. Nem minősíthető színleltnek a szerződés, ha a következő körülmények közül legalább kettő megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,

• a kisadózó az éves bevételének legalább 50%-át nem az 1 millió forint feletti bevételt juttató vállalkozástól szerezte,

• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,

• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg,

• a vevő vállalkozás a tevékenység végzésének módjára nem adhat utasítást.

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. Az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetni, hogy „Kisadózó” és ha ezt elmulasztja, mulasztási bírsággal sújtható.
A kisadózó vállalkozási státusz az adózó erre irányuló bejelentésén túlmenően akkor is megszűnik, ha pl. a végrehajtható adótartozás negyedév végén meghaladja a 100 ezer forintot, vagy ha be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírság kiszabására került sor.

A kisadózó vállalkozás helyi iparűzési adót fizet. Választhatja, hogy az adóalap önkormányzatonként 2,5 millió forint, illetve tört év esetén ennek időarányos része legyen. A választást nem lehet megváltoztatni.