Tax News (HU) - Az új Munka Törvénykönyvéről (*)

2012. július elsején lépett hatályba a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény. A következőkben a legfontosabb változásokat foglaljuk össze.

Túlóra

A rendkívüli munkavégzés éves korlátja 200-ról 250 órára emelkedik. Kollektív szerződésben legfeljebb 300 órát lehet kikötni. Jelenleg a munkaadó szabadon eldöntheti, hogy a túlórákat kifizeti vagy ennek megfelelő szabadidőt biztosít, július elseje után az ellentételezés módját kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában kell szabályozni.

Felmondás

A munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szűnhet meg. A felmondást továbbra is indokolni kell. Az indok a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő lehet. A munkaviszonyt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással várandósság, szülési szabadság, gyermekgondozás céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben is felmondhat a munkáltató, ha a munkavállaló lényeges kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentősen megsérti. A munkáltató a felmondást a betegállomány ideje alatt is közölheti, de a felmondási idő csak a betegállományból történő visszatérés első napján kezdődik.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles az általa okozott kárt a munkavállalónak megtéríteni, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díját. Jogellenes felmondás esetén a munkavállaló csak kivételes esetekben tarthat igényt a munkakörébe való visszahelyezésre, pl. diszkrimináció esetén.

Szabadság

A szabadság kiadásának időpontját alapvetően továbbra is a munkaadó határozza meg. A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadandó szabadság tartama a jövőben évente 7 munkanap lesz. A munkavállalóval egyetértésben a munkaadó a munkavállaló szabadságának egyharmadát a következő év végéig adhatja ki. A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét továbbra is 15 nappal korábban be kell jelentenie. Megszűnik az a szabály, hogy a munkavállaló különös méltánylást érdemlő esetben mentesül a 15 napos határidő betartásának követelménye alól.

Bérpótlékok

Többműszakos tevékenység esetén a délutáni és éjszakai pótlék helyett egy egységes, 30%-os műszakpótlékot vezetnek be, amit az este 18 és reggel 6 óra közötti munkavégzésért kell fizetni, ha a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejének kezdete rendszeresen változik. Az új szabályozás lényege, hogy a „többműszakos tevékenység” minősítéshez nem szükséges, hogy a munkáltatónál valóban váltott műszakok működjenek, hanem elegendő, ha a munkáltató tevékenységének tartama eléri legalább a heti 80 órát.

Távolléti díj

Megszűnik az átlagkereset fogalma. A jövőben a távolléti díj képezi a végkielégítés és a jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén járó elmaradt munkabér számításának alapját. Az új szabályozás szerint a távolléti díj számításánál az alapbért, illetve az utolsó 6 naptári hónapra kifizettet teljesítménybért és bérpótlékot kell figyelembe venni.

A munkavállaló felelőssége

A munkavállaló a gondatlan károkozásért a jövőben 4 havi fizetésével felel az eddigi maximum 1,5 helyett. Szándékos károkozás esetén, ugyanúgy, mint eddig, teljes felelősség áll fenn.

Bevezetik az ún. „munkavállalói biztosítékot” a munkaadónak a munkavállalóval szembeni kártérítési igényeinek fedezetére. Ezt csak olyan munkavállalótól lehet kérni, aki vagy maga kezel pénzt, azaz főleg pénztárosok, vagy ezeket a személyeket felügyelni jogosult. A biztosíték maximális mértéke a munkavállaló 1 havi alapbérnek felel meg.

A vezető állású munkavállalók a jövőben a teljes vagyonukkal felelnek. A vezető munka-vállalók kártérítési felelőssége eddig 12 havi fizetésre volt korlátozva.

Vezetőállású munkavállalók

Szigorodnak annak a feltételei, hogy valakit vezetőállású munkavállalóvá nevezzenek ki. Vezetőállású munkavállaló a jövőben olyan munkavállaló lehet, akinek a munkaköre kiemelkedő jelentőséggel bír, vagy fokozott bizalmi viszony jellemzi, és alapbére eléri a minimálbér hétszeresét.

Munkaerő-kölcsönzés

A kikölcsönzés időtartama az öt évet nem haladhatja meg. A kölcsönzött munkavállalónak biztosítani kell a kölcsönbevevőnél munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó bért és egyéb juttatásokat. Ezt a szabályt a kölcsönzés száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni, ha a munkavállalót a kölcsönbeadó határozatlan időre alkalmazza és akkor is kap bért, ha éppen nincs kikölcsönözve. Ez a szigorítás a kölcsönzött munkaerőre vonatkozó 104/2008-as számú EU irányelven alapszik.

Szerződés megszűnése utáni konkurenciatilalom

A szerződés megszűnése utáni konkurenciatilalom idejére legalább a korábbi bér 1/3-át kell fizetni. Korábban erre nem volt törvényi szabályozás, a joggyakorlatban kb. 1/2-es arányt alkalmaztak.

(*) Az új munka törvénykönyvéről szóló összefoglalónk a Bánki és Társai ügyvédi iroda kooperációban a TaylorWessing e|n|w|c  segítségével készült. Elérhetőség: Dr. Bánki Orsolya, o.banki [at] taylorwessing.com, www.taylorwessing.com