Tax News Magyarország – a rövidített munkavégzés részletei

A Magyar Kormány a 105/2020 (IV. 10)  kormányrendeletben tette közzé a német és osztrák „Kurzarbeit” mintájára kidolgozott, csökkentett munkaidőre vonatkozó támogatási programjának részletes feltételeit. A magyar támogatási rendszer sok tekintetben eltér a német és osztrák hasonló megoldásoktól, egyes feltételeit pedig nem magyarázza részletesen a jogszabály.

Az eddig a Kormány által a magyar kurzarbeittal kapcsolatban közölt információkat az alábbiakban jobb átláthatóság es érthetőség érdekében kérdéskörönként összegyűjtöttük (egyes helyeken rövidítettük), így a pontos jogszabályi feltételek megismerését ez az áttekintés nem pótolja. A konkrét részletekkel kapcsolatban természetesen javasoljuk kedves ügyfeleinknek, hogy forduljanak hozzánk bizalommal!

Ki jogosult a támogatás igénybevételére?

A támogatást minden olyan munkáltató igényelheti, amely

1. legalább 6 hónapja működik, és
2. vállalja, hogy a kérelemmel érintett munkavállalókat csökkentett munkaidőben tovább foglalkoztatja, és
3. a támogatási időszakban a statisztikai állományát nem csökkenti egyik telephelyén sem, legalább a támogatási időszak lejártát követő 1 hónapig.

További támogatási feltételek a munkáltatóval kapcsolatban:

• ne legyen fennálló foglalkoztatási támogatással összefüggő tartozása az állami foglalkoztatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, illetve a Budapesti kerületi hivatalok) felé,
• megfeleljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek és ezt igazolja,
• ne álljon felszámolás, végelszámolás, illetve csődeljárás hatálya alatt, és
• ne minősüljön a 37/2011 (III. 22.) kormányrendelet értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Melyik munkavállalók esetében kérhető támogatás?

Olyan munkavállalóra tekintettel igényelhető a támogatás, akire nézve a következő feltételek teljesülnek:

• legalább a veszélyhelyzet elrendelésének napján (ez 2020. március 11.) az adott munkáltatónak dolgozott,
• nem tölti a felmondási idejét,
• nem részesült egyéb, a részmunkaidőhöz kapcsolódó támogatásban,
• a munkáltató az adott munkavállalóra tekintettel nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrző támogatásban.

Milyen időszakra igényelhető a támogatás?

A szabályozás április 16-án lép hatályba, ekkortól igényelhető a támogatás, legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 hónapig. A támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra adható, hónapokban meghatározva, legfeljebb 3 hónap időtartamra.

Milyen mértékű támogatás igényelhető?

A támogatás mértéke a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti esedékességgel megállapított havi távolléti díj nettó összegének (általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének) a 30, 40 vagy 50 százalékban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka. A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét (ez nettó 214 ezer Ft / hó).

Emlékeztetőül: a távolléti díj a munka törvénykönyve alapján a munkavégzés hiányában járó díjazás egyik típusa, amit az alapbér, a pótlékátalány, illetve a teljesítménybér és a bérpótlékok figyelembevételével kell meghatározni.

Fontos látni, hogy mivel a figyelembe vehető nettó bér a számítás során maximálva van, ezért a támogatás összege sem lehet fejenként nagyobb ennél a 75 ezer forintos összegnél. Ezért ha a munkavállaló nettó bére meghaladja a havi 214 ezer Ft-ot, abban az esetben már a támogatással együtt sem fogja az eredeti nettó bérét megkapni az adott hónapban.

Példa: tegyük fel, hogy egy munkavállaló nettó bére épp a minimálbér kétszerese, 214 ezer forint. A munkáltatója elküldi őt részmunkaidőbe, vagyis 50%-os bért kap a cégtől (107 ezer forintot). A béréből kieső 50%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt, így kompenzálva a munkavállalót (és tehermentesítve a céget). A támogatás összege  214 ezer forint 50%-ának a 70%-a, vagyis 75 ezer forint. A rendelet értelmében a kieső munkaidő támogatással nem érintett 30%-ában a munkáltató köteles fejleszteni a munkavállalót, és erre az időszakra köteles neki bért is fizetni. Az említett példában tehát a munkavállaló a támogatással kiegészítve megkapja az egyébként neki eredetileg járó 214 ezer Ft nettó bért, amiből 50+15%-ot a munkáltató köteles finanszírozni.

Mennyi az elvárt munkaidő a támogatott időszakban?

Háromhavi átlagban az eredeti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de 70%-át meg nem haladó részmunkaidőre (vagyis 30-50%-os munkaidő csökkentésre) adható támogatás, ami eléri a napi 4 óra munkaidőt (tehát a heti 20 órát). Támogatás nem adható fizetés nélküli szabadság idejére. A munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy a csökkentett munkaidőre való tekintettel vállalt másodállása nem lesz akadálya a teljes munkaidőbe történő visszaállásának a támogatási időszakot követően.

Mik a támogatás feltételei?

A munkáltató és a munkavállaló közös megállapodásban kell, hogy rögzítsék a csökkentett munkaidő feltételeit, ez praktikusan a munkaszerződés megfelelő módosításával történhet. A megállapodást a támogatási kérelemhez csatolni kell. A csökkentett munkaidő tartama alatt a munkáltató nem rendelhet el túlórát. A kieső munkaidő 30%-át egyéni fejlesztési időként kell felhasználni, vagyis a munkavállaló munkaköréhez, illetve a munkáltató tevékenységi köréhez kapcsolódó fejlesztésre/képzésre, amiért a munkavállalónak bért kell fizetni. A rendelet nem részletezi, mi fogadható el ilyen fejlesztésnek. A munkavállalónak vállalnia kell, hogy a fejlesztési időben is a munkáltató rendelkezésére áll.

Mikortól és hogyan igényelhető a támogatás?

A munkáltató és a dolgozó közös kérelmet nyújthat be a foglalkoztatás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz a Cégkapun keresztül elektronikusan. A kérelem a veszélyhelyzet alatt, illetve annak megszűnését követő 1 hónapon belül nyújtható be. A kérelemben be kell mutatni, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alá kell támasztani, hogy a munkavállalók megtartása a munkáltató folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő „nemzetgazdasági érdek”. A kérelemben be kell mutatnia továbbá, hogy milyen intézkedéseket tett eddig a munkáltató a gazdasági nehézségek áthidalására.

Hogyan történik a kérelmek elbírálása és a támogatás kifizetése?

A kérelmet a kormányhivatal a benyújtástól 8 munkanapon belül bírálja el. Az elutasítás ellen jogorvoslatnak nincs helye, bíróság előtt az nem támadható, de a kérelmet maximum 1 alkalommal újra be lehet nyújtani. A támogatást a munkavállaló részére havonta utólag folyósítják, a támogatás szabadság idejére nem jár. A támogatás köztehermentes.