Tax News (HU) - ÁTALAKUL AZ ADÓIGAZGATÁS SZABÁLYOZÁSA

Az adórendszert érintő legjelentősebb változás, hogy 2018-tól két új törvény váltja fel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt és az adóvégrehajtással összefüggő rendelkezéseket külön törvény szabályozza. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény (Air.) az általános szabályokat, az adózás rendjéről szóló új 2017. évi CL. törvény (Art.) az egyes adókötelezettségek és az egyes adóigazgatási eljárások részletes szabályait tartalmazza. Az új törvények nagyrészt átvették a régi adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit részben megváltozott tartalommal, de vannak változások is. A végrehajtással kapcsolatos rendelkezésekről egy önálló törvény készült (2017. évi CLIII.), amely szerint 2018-tól a NAV nem csak az adózással kapcsolatos végrehajtási feladatokat látja el a jövőben, hanem általános végrehajtási hatóság lesz. Törvényi felhatalmazás alapján kormányrendeletek és miniszteri rendeletek várhatók.

Adóhatósági ellenőrzés

Két fajta ellenőrzés lesz a jövőben, az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat. Az adóellenőrzés a bevallások utólagos vizsgálatára, a jogkövetési vizsgálat az egyéb adminisztratív adókötelezettségek ellenőrzésére terjed ki. Az utóbbi nem eredményez ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Az elhúzódó ellenőrzések megakadályozás érdekében az ellenőrzési határidő 365 napos lesz, és akkor sem lehet több, ha indokolt esetben meghosszabbítják az ellenőrzés időtartamát.

Újdonság, hogy az adózó előzetesen bejelentheti önellenőrzési szándékát az adóhatóságnak (telefonon nem lehet). A NAV a bejelentéstől számított 15 napig nem indíthat ellenőrzést. Ugyanazon adóbevallás időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés.

Fellebbezés

A határozat ellen benyújtott fellebbezésben nem lehet olyan új tényekre és bizonyítékokra hivatkozni, amelyről az adózónak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, de azt az adóhatóság felhívására sem mutatta be. A fellebbezés korlátai miatt az ellenőrzési jegyzőkönyvekre tehető észrevételek szerepe megnő, nagyobb körültekintéssel, kellő alapossággal kell eljárni. Az észrevételezési határidő egyébként 15 napról 30 napra emelkedik.

Utólagos adó-megállapítás tárgyában hozott határozat fellebbezésekor a döntéshozatal határideje 60 nap. A felettes szerv az első fokon eljáró adóhatóságot a szükséges eljárási cselekmények végzésére utasíthatja. Ilyen esetben a határidő 90 nap, a felettes szerv utasításának az első fokon eljáró adóhatósághoz történő megérezésének napjától számítva. Határidő hosszabbításnak nincs helye.

Elkésett fellebbezés esetén igazolási kérelmet lehet előterjeszteni a fellebbezés egyidejű benyújtásával együtt.

Felügyeleti intézkedés

Csak a jogvesztő határidő, a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül lehet a kérelmet benyújtani. Kizárólag a NAV súlyos jogsértése esetén indokolt élni ezzel a lehetőséggel. A törvény a döntés „véglegessé válása” fogalmat vezeti be a döntés „jogerőre emelkedése” helyett

Adóbírság

A mértéke nem változik, fő szabályként az adóhiány 50%-a, de marad a 200%, ha az adóhiány bevétel eltitkolása vagy nem valós bizonylatok következménye. Új intézmény a feltételes adóbírság kedvezménye. Ha az adózó lemond az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogáról, és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

Mulasztási bírság

Az általános mértékek nem változnak. A törvény előírja, hogy milyen mulasztások esetében kötelező a felhívás hiánypótlásra (pl. bevallás, adatbejelentés). Mulasztási bírság csak akkor vethető ki, ha a felhívás ellenére a kötelezettséget nem teljesítik.

A mulasztási bírság kivetése időben korlátozott. Ha az adóhatóság tudomást szerez a mulasztásról, ettől az időponttól számított egy éven belül van erre lehetősége. Kivétel ez alól az ellenőrzés során feltárt jogsértés.

A törvény meghatározza a mulasztási bírság kiszabásánál az adózó javára/terhére értékelhető mérlegelési szempontokat.

Az adózó terhére – az adóhiány kivételével – jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha az adózó az adóhatóság honlapján (2018. január 1-jétől) közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint jár el.

Eljárási bírság (új)

Az adóhatóság eljárási bírságot vethet ki az adózói mulasztásokon alapuló magatartások miatt (pl. tanúvallomás, megjelenés, nyilatkozattétel elmulasztása). A legkisebb összeg esetenként tízezer forint, a legmagasabb összeg természetes személynél 500 ezer forint, jogi személyeknél és egyéb szervezeteknél egymillió forint.

A késedelmi pótlék/késedelmi kamat mértéke - a korábbi tervezettel ellentétben - nem emelkedik, marad a jegybanki alapkamat kétszerese. A NAV az 5.000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő (az eddigi értékhatár 2.000 forint volt). Az adóhatóság késedelmes kiutalása ellenére nem jár kamat az adózónak, ha az igénylés 30 százalékot meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza. A NAV akkor sem fizet kamatot, ha az nem éri el az 5.000 forintot.

Adófizetési biztosíték

A vállalkozásnak adófizetési biztosítékot kell fizetni, ha a cégvezetésében vagy a tulajdonosai között olyan személy van, aki korábban olyan vállalkozásban volt vezető tisztségviselő vagy tulajdonos, amely 5 éven belül 1 millió forintot (nagy adóteljesítményű cégeknél 2 millió forintot) meghaladó adótartozással szűnt meg. Az adófizetési biztosíték a tartozás összegével azonos és a NAV erre a célra elkülönített letéti számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia levéllel teljesíthető. A biztosíték azt a célt szolgálja, hogy ha 12 hónapon át a vállalkozásnak adófizetési nehézségei vannak, akkor a NAV a hiányzó adókat ebből automatikusan pótolja. A 12 hónap alatt fel nem használt összeget a vállalkozás visszakapja. Az adófizetési biztosíték nemcsak az újonnan alakult cégeknél merülhet fel, hanem vezető tisztségviselő vagy tulajdonos változáskor is.

Egyéb változások:

• Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet intézménye és az adószám felfüggesztés.

• Adózó képviselete – A feltételek egyszerűsödnek. Az adóhatóság előtt az adózót bármely képviseletre alkalmas/jogosult személy képviselheti. (jogi személynél alkalmazott vagy tag, magánszemély esetében bárki). Szakmai képviseletre csak bizonyos eljárásokban lesz szükséges, mint a feltételes adó-megállapítással, a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos eljárás.

• Az ügyintézés határideje – 30 nap, ezt az adóhatóság vezetője egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, de az okát indokolni kell (pl. szakértő bevonása szükséges, külföldi szervet kell megkeresni, az ügy a bíróság hatáskörébe tartozik).

• Igazolási kérelem – határideje 45 nap (hat hónap helyett). Bevallási határidő elmulasztása esetén a határidő 15 nap és a bevallás pótlásával egyidejűleg kell előterjeszteni. A jogorvoslati határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el.

• Szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem – Elektronikus úton lehet benyújtani. Az eljárás díja annyiszor 2 millió Ft ahány oldalú az eljárás. A kérelem benyújtása előtt elektronikus úton előzetes konzultáció kérhető, de ez a jövőben díjköteles lesz, esetenként 500 ezer forint fizetendő.

• Készpénzfizetés bejelentése – A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek be kell jelentenie az adóhatóságnak a kapcsolt vállalkozások közötti egymillió forint feletti szolgáltatási díj kifizetéseket (eddig nem csak a kapcsolt vállalkozásokra volt érvényes).

• Az adózói minősítést a csoportos adóalanyokra is kiterjesztik.

• Kifizetés engedélyezés zárolt számláról – Kedvező változás, hogy a NAV által zárolt számlákról az adóhatóság az adózó kérelmére - mérlegelés alapján - engedélyezheti a kifizetést és erről a bankot értesíti.

• Külföldi bankszámlák bejelentése – 2018. január 1-étől ismét kötelező bejelenteni a vállalkozásoknak a külföldi bankszámláikat. A már meglévő külföldi bankszámlákat 2018. január 31-ig kell bejelenteni.

• Kezdő vállalkozások támogatása – A NAV szakmai támogatást nyújt a kezdő vállalkozásoknak a működésük első hat hónapjában, és az adószám megadását követő 30 napon belül ingyenes tájékoztatást ad az adókötelezettségekről. A részvétel önkéntes.

• A megbízható adózók nevét és adószámát is közzéteszik a NAV honlapján.

• Az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozza a NAV.

• Új alapelv, hogy az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie.