Idén januárban a NAV tájékoztatót tett közzé honlapján az OECD modellegyezmény és kommentár módosításáról. A tájékoztató alapján az új magyarázatokat 2015. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi hatályos kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmezésénél, amennyiben az adott egyezmény eltérően nem rendelkezik.

A főbb módosítások a következő területeket érintik:

A tényleges haszonhúzó fogalmának értelmezése

Az osztalékkal, kamattal és jogdíjjal kapcsolatos rendelkezések kiegészültek a tényleges haszonhúzó fogalmával. Ha a juttatás címzettje annak tényleges haszonhúzója, akkor a kifizetés államában kivethető adó mértéke korlátozott. A juttatás címzettje azonban nem tekinthető tényleges haszonhúzónak, ha nincs joga korlátozás nélkül használni és élvezni a juttatást. A korlátozás olyan szerződéses vagy jogi kötelezettségből adódhat, amely szerint a kifizetést más személynek tovább kell adnia (pl.: ügynök, meghatalmazott, vagyonkezelő). A juttatásra a forrásadózásra vonatkozó korlátozásokat ugyanakkor abban az esetben sem lehet automatikusan alkalmazni, ha a juttatás címzettje a tényleges haszonhúzó. Másféle adózási technika, vagy az adóegyezmény rendelkezéseivel történő egyéb visszaélés esetén is megtagadható a korlátozott adóztatás kedvezménye.

A munkaviszony megszűnésével összefüggésben kapott juttatások adózása

A kommentár módosítása kimondja, hogy a munkaviszony megszűnését követően a korábban elvégzett munkáért fizetett díjazás abból az államból származónak minősül, ahol a munkát az adott időszakban végezték.

Egyes speciális esetekben a következő magyarázatok irányadók.

• A munkaviszony alatt ki nem vett szabadság, betegszabadság kifizetése abból az államból származik ahol a munkát végezték a jogosultság keletkezesének időpontjában.
• A végkielégítést és a több év alatt felhalmozódott szabadságot – más igazolható megosztás hiányában – a munkaviszony utolsó 12 hónapjához kapcsolódónak kell tekinteni.
• A felmondási idő alatt nem ledolgozott időszakra fizetett juttatás abból az államból származik, ahol dolgozott volna a munkavállaló (a munkával töltött időszak az általános szabályok szerint adózik).
• A jogellenes elbocsátás miatti kártérítést az alapján kell megítélni, hogy milyen jövedelmet pótol.
• A versenytilalmi megállapodás alapján kapott juttatást jellemzően nem lehet a munkaviszony megszűnése előtti tevékenységből származónak tekinteni.
• A munkavállalói ösztönző rendszer keretében kapott juttatásnál a juttatatás tartalma határozza meg az alkalmazandó adózási szabályokat.
• Halasztott fizetés esetén meg kell vizsgálni, hogy a kifizetést lehet-e az adott államban, meghatározott időszakban végzett munka ellenértékének tekinteni.

Művészek és sportolók adózása

A kommentár kiegészítése szerint, a jövedelmet akkor lehet az egyezmény művészek és sportolók adózására vonatkozó szabályai szerint elbírálni, ha a jövedelem és a tevékenység között szoros kapcsolat van, azaz a jövedelem a tevékenység nélkül nem keletkezett volna. A művészekre, sportolókra meghatározott rendelkezések alkalmazandók már egyetlen fellépés esetében és a fellépéshez kapcsolódó tevékenységekre is (reklám, interjú, próbák, tréningek stb.) Az imázsjogokból (pl.: névhasználat) származó díj azonban már nem minősül művészek, sportolok tevékenységéből származó jövedelemnek. Ha a tevékenységet több államban is végezték, akkor a jövedelmet ennek megfelelően meg kell osztani.

Szennyezési jogok kereskedelmének adózása

A szennyezési jogok értékesítéséből származó nyereség elsősorban a 7. (vállalkozási nyereség) vagy a 13. cikk (tőkenyereség) hatálya alá tartozik. Felmerülhet azonban a 6. (ingatlan vagyonból származó jövedelem), a 8. (hajózásból, belföldi és légi szállításból származó jövedelem) és a 21. cikk (egyéb jövedelem) alkalmazása is. Például a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szennyezési jogok kereskedelmével szerzett jövedelem ingatlan vagyonból származónak minősül.

Az adóügyi információcsere

Az adóügyi információcseréről szóló 26. cikk kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a kapott információ nemcsak adózási, hanem más célra is felhasználható, amennyiben ezt mindkét állam joga megengedi, és az információt szolgáltató állam hatósága ehhez hozzájárul.

A módosított magyarázat meghatározza, hogy mi tekinthető „előre láthatóan fontos” információnak. Eszerint a kérdés feltevésekor relevánsnak tűnő információt lehet csak kérni. A megkeresést el lehet indítani az adózó neve és címe nélkül is, ekkor az adózó azonosításához szükséges egyéb információkat kell közölni. A megindult ellenőrzésekhez, vizsgálatokhoz nem kapcsolódó „adathalászat” viszont nem megengedett.